2009. február 18., szerda

már megin'?

Igen, ahogy már szó volt róla, emberünk ismét berakta egy képemet a minap a Londonpaperbe, ráadásul a saját nevemmel, ami ugye nem rossz, pont ez az, amit nem nagyon gondoltunk volna. 3-at küldtünk neki, 1 még van nála raktáron, de szerintem küldök neki még egyet este, nehogy úgy érezze, hogy elhanyagolom.
Volt itt Zs a hétvégén Brüsszelből, eléggé elfáradtunk, az intenzív mászkálás és jövésmenés nem nekem való, pláne, hogy a mostani melóban is állandóan csak mászkálok bolt és bolt között. A meló egyébként nem rossz, ha fizetnek és korrektek lesznek még jó is lehet. A lényeg ugye az, hogy van x bolt (120) nyugat Londonban, akiknek van ilyen GlobalCell SIM kártyája, amiket árulnak, azaz kéne, hogy áruljanak, de révén, h egy garast sem fizettek érte, nem nagyon törik magukat. Itt jövök én a képbe, mint a segítő kéz, aki elmondja ezeknek a szerencsétleneknek, hogy mi is az tulajdonképpen, ami a pultjukban figyel. A 120 boltból van kb 10-15 lengyel, pár orosz, de nagyrész indiai boltokról beszélünk. Itt londonban minden utcasarkon van egy kisközért, amit vagy egy arab, vagy egy indiai üzemeltet, marha sok cukorkával meg csokival és chips-el, meg ugye mindenféle ilyen calling-card-al. A fő baj az, hogy Habib, vagy Mohamed, aki anno megrendelte tőlünk a kártyákat az adott üzletbe, vagy nem él már, vagy nem emlékszik rá, vagy csak szimplán leszarja, így nekem kell a boltban ülő Habib2-nek elmagyaráznom, hogy mi is ez, és miért is jó az neki, ha eladja. Ez azért nem egyszerű. Mondanom sem kell, proper english-t itt sem lehet használni, mert kb semmit sem értenek, vagy ha értik is, szimplán nem érdekli őket. Van valami értékesítési verseny, amit aki megnyer, mehet a Kanári szigetekre 1 hétre. Pontosabban 1 Sim fog nyerni, és akinek az üzlete eladta azt a kártyát mehet majd nyaralni. A legdurvább, hogy az én boltjaimnak van a legmagasabb aktiválási száma, ergo esélyem nekem van a legtöbb. Kár, hogy nem értem hogyan, hiszen akikhez én járok azok mind hülyék és beleszarnak, szóval nem nagyon értem kik azok akik a kártyákat eladják, de amíg nem robban ki egy ilyen jellegű botrány, addig én sem idegesítem magam emiatt. Ma jöttem rá egyébként, hogy ritka szarul kolbászolok a boltok között, és ez mind az Uxbridge road miatt van. Ez egy olyan út mint mondjuk otthon a Hungária körút, csak azzal a különbséggel, hogy míg a hungária az hungária, itt egy lehel-árpád szakaszon más neve van, aztán más neve van kinn zuglóban is, szóval abszolúte követhetetlen. Így lehet az, hogy minden nap olyan boltokba ütközöm, amik alám tartoznak, de teljesen más körben szoktam őket letudni. Ennek ma a végére járok. Egyébként kicsit szarul voltam az elmúlt napokban, így a reggeli irodai témázgatás után mindig hazajöttem és visszafeküdtem egy kicsit, és csak utána indultam, de ma is pl már 8-ra végeztem, holott 3-kor indultam itthonról. Szóval nem rossz. Ja, és fizetik az oysterem 70%-át, ami egyébként nem kevés, a kis utazgatásaim egy hónapban kb 150 fontba kerülnek.. Kiderül majd a dolog, egyenlőre nem tűnik rossznak, de az ördög nem alszik.
Az új mosógépünk igazán remek(!jegyzem HEC márkájú!), tegnap beraktam egy 100 perces programot délután 2-kor, és este 9-kor még vidáman pörgette, szóval azért résen kell vele lenni, meglepő módon abdul nem a legdrágább modellt vette meg. Apropó mosógép:) Ezek az indián állatok nem levitték a régi mosógépet, hanem legurították a lépcsőn, csak ezután derült ki, hogy nem is volt semmi baja, csak a mosogató csöve volt eldugulva. Persze L-el falhoz lettünk állítva, hogy mi tettük tönkre, mert eldugaszoltuk a csövet, de nem volt már abdul fiának túl nagy hitele, miután közölte, hogy a másik mosógépnek nem volt semmi baja, amíg Ő nem gurította le a lépcsőn:) Az élet kemény, ezek meg állatok.
Ma beszedettem egy olyan thai boltból a kártyákat, ahol olyan szag volt mintha az öregasszony hányást erjesztett volna nejlonzacskókban. Velem nem lehet lacafacázni. (Beus, ezt így írják?)


Ez pedig a kép, ami nincs megvágva. Halál gáz, hogy nem vettem észre, és az újságból kell értesülnöm:) A pofám az nagy igen:)

2009. február 11., szerda

thelondonpaper

A minap L-el elküldtük pár képemet a Thelondonpaper-nek, csak úgy játszásiból, és tadaam, ma bekerült egy HDR-em az újságba:
Itt van valahol
Büszkeségem határtalan, aki tud kommenteljen rá, hátha rákapnak a képeimre:)
Más nemigen történt, ma körbejártam Ealinget meg Sherperds Bush-t, kb azonnal leszakadnak a lábaim, szóval lassan le is fekszem, holnap Harlesdent fogom feltérképezni. ASAP vennem kell egy fülhallgatót, mert az enyém elszakadt, illetve amikor hazamentem otthonfelejtettem, és zene nélkül magkattanok 2 üzlet között, de egyébként minden oké.
Legyen ennyi mára.


Na ez az.

2009. február 9., hétfő

GlobalCell

Na megvolt az első napom a GlobalCell-nél.
Lényegében területi képviselő vagyok vagy mi a szösz. Ez a cég PrePaid SIM kártyákat árul saját brand, saját logo, Orange-tól vett percek stb. A lényeg, hogy tartozik alám 120 üzlet, mind west londonban (van egy magyar csaj már megint, de mondtam neki, hogy neki south London (brixton, croydon, peckham:) közelebb van, szóval menjen rá nyugodtan:) és ezeket az üzleteket kell meglátogatnom, és megkérdeznem a kedves üzemeltetőket, hogy mi a dörgés, és tunkolnomkell őket, h a mi kártyánkat adja el, ne a gonosz konkurenciát. Kb minden fontosabb info nélkül indultunk el, én ma pl Actonban voltam, ami minden, csak nem közeli terület, de legalább megismerem a várost, meg a környékek ahova járnom kell sem vészesek. Állítólag az oyster 70%-át fizetik, ami ha igaz akkor már jó vagyok, mert így elég sokat meg tudok spórolni az utazási költségen, ami ugye nem kevés. Itt az eddigi olasszal ellentétben mindenki orosz, szóval azért gyanakvó vagyok, azt sem hiszem el már ami írva van, de kiderül, egyenlőre jónak tűnik a dolog.
Ma dumáltam egyébként Max-el, hogy nem megyek, meg vis maior, meg dental surgery, de magasrol leszarta, egy 50mp-es hívás alatt elrendeztük, hogy akkor ennyi. A P45-öt postán fogom megkapni, amit hiszek ha látok, de majd hajtom őket ha nem jön meg. Egyébként ma dumáltam Mr. Andersonnal a brazil ex kollégával is, akinek meg felére csökkentették a fizetését, merthogy új szabály van, és most kb perelni fogja a THG-t, szóval valahogy nem bántam meg, hogy váltottam. Érdekes mindenesetre az, hogy eddig mindenhol azt tapasztaltam, hogy a munkáltatók megpróbálják átb*szni a munkavállalót, amit én rém kisstílű dolognak tartok, de ezekszerint ez a módi. Ez volt a domino's-nál és a THG-nél is, kiváncsi vagyok, hogy újdonsült GlobalCell-es barátaim mivel akarnak majd behúzni. London dörzsöltebbé tesz mint bármi azelőtt, pedig láttam már csúf dolgokat.
Jelenleg szakad az eső (igen, napközben is esett, és igen szarrááztam) sőt, estére akkora vihart mondtak, hogy benne volt ma az újságban, amit volt időm lapozgatni, lévén (no more révén) majdnem egy órát ültem a district line-on mire hazaértem. Messze vannak ezek a boltok na.


Voltunk a minap Greenwich-ben, de ezt mintha már említettem volna...

2009. február 8., vasárnap

dolgok

Na még mindíg nem telefonaltam be a THG-re, de hétfőn megteszem haladéktalanul, és elkérem azt a P45-öt, amire már többen is felhívták a figyelmem, szóval köszönöm a tanácsokat.
Közben az otthoni APEH-nél is bevallást kell csinálnom, de szerencsére azt az ügyfélkapun keresztül meg lehet oldani. High-Tech.
Hétfőn megyek valami céghez trainingday-re, de azert van egy másik interjúm is backupnak, szóval ha gáz a meló, vagy valami hasonló okosság mint ez a hülye THG volt, akkor oda még el tudok szaladni. Ez holnap kiderül, még énsem nagyon tudom, hogy miről is van szó, és ez több mint gyanús. Kiderül.
Hó már nincs, viszont azóta szakad az eső, mint pl most is. L el is ment valami sessionre, de előtte úgy beöltözött mint egy asztronauta, igen, nincsen jó idő. Én addig itthon őrzöm a házat/vezetem a háztartást stb..
Mosógépünk még mindíg nincsen, úgyhogy a következő lakbérből szépen le fogjuk vonni a mosoda költségeit, bár addigra állítólag megérkezik. Abdul állítólag megrendelte az Argosból, nem akartam készletezési kérdésekbe belemenni vele, de nem hiszek én már senkinek sem:)
A photoblogot lecseréltem mostmár hivatalosan is a Flickr-re, ami szintén szar, de legalább lehet normális méretben képet feltölteni. mosatnában elég sokat retusálok, meg próbálok barátkozni a CS3-al, ami új kép van azt mostmár oda fogom feltölteni. Lehet, hogy csinálok egy myspace oldalt is, de az az egész számomra teljesen átláthatatlan, valószínüleg órákat kell majd vennem egy 14 évestől, aki elmagyarázza majd mi is ez az egész... szégyen...
A minap főzőcskéztünk L-el, a kaja nem lett rossz, bár a kukta rendeltetésszerű használata még pár gyakorlóórát igényel:)


röpke 4 óra alatt egész jó kaját csináltunk..

2009. február 7., szombat

2009. február 5., csütörtök

bye THG

Eljött az idő, hogy kezembe vegyem a dolgokat ismét, és döntést hozzak. Ez egyébként nem erős oldalam, de most már mindenképpen ideje volt. A lényeg, hogy úgy döntöttem elhagyom a THG nevű remek céget, mert a - utálom, b - semmivel sem leszek több vagy kevesebb tőle, c - az a fizetés amit kapok kb vicc itt Londonban, d - szeretnék olyan dolgot csinálni amit szeretek, vagy legalábbis kicsit is élvezek, e - inkább én mondok fel, minthogy kirúgjanak.
Így történt, hogy ma már nem mentem be, pont most jár le a 3 hónap próbaidőm. Kb 2 hetet maradhattam volna még, de révén, hogy rettenetesen utáltam csinálni, nem kívántam tovább bombázni a személyiségem azzal a mocsokkal ami ezen a munkahelyen éri. Zsu mondta, hogy figyeljem a bankszámlámat, mert éjfél után már rákerülhet a fizetésem, és igaza is lett, bár nem éjfél után, de reggel 6-kor már ott figyelt a számlámon, szóval kb 2 februári munkanapot áldozok be, az meg azért nem vészes. Mailt nem írok nekik, mert egy ilyen cégnél nem szeretem, ha írott dolgok vannak tőlem, hanem szimplán felhívom Max-et délután valami szívhez szóló történettel. Leszarom, hogy elhiszi-e, igazából ez az a cég, ahol még az sem igaz amit két kolléga egymás között beszél, szóval itt így mennek a dolgok. Pl ha Francesca említ valamit valamelyik kollégáról, hogy hol van hol nincs, még egyszer sem mondott igazat, erre kínosan odafigyel, én meg már csak poénból is mindig megkérdezem. (pl amikor felmondott egy csávó, mert jobb melót kapott mindenkinek azt mondta, hogy kirúgta, merthogy nem csinált dealt... mind tudtuk, hogy más melót kapott, de ő akkor is hazudozott. Nem szeretem az ilyen embereket.
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy marha gáz, hogy ha egy másik meló miatt hívnak, sosem tudok rendesen beszélni a hívóval, vagy ha ki is osonok vagy vissza is hívom, az interjúkra nem tudok elmenni, révén, hogy benn ülök a mészárszéken. Ezen okok együttállása miatt döntöttem úgy, hogy elég volt ebből, nem szenvedni jöttem Londonba, és ahogy otthon is tovább kellett állni egy munkából, mert nem vezetett sehová sem, innen is tovább kell.
Indul szóval a munkakeresés, most már van angol cégnél szerzett tapasztalatom, ami mindenképpen pozitívum, van már pár interjúidőpont az inboxomban a jövő hétre, szóval meglátjuk, nem aggódom, kiderül. Egyetlen pozitívum amit ez a cég adott nekem azok az emberek akiket megismertem, akik velem egy szinten dolgoztak mind jó fej emberek a világ minden tájáról, már van pl egy meghívásom Brazíliába és Indiába is:)
A minap mint mindenki tudja esett egy kis hó Londonban. Nekem mint megszállott hóőrültnek nagyon tetszett ahogy 15 centi hó két vállra fekteti a nagyvárost órák leforgása alatt. Nemhogy az összes doubledeckert (6800 db van belőle..) de rengeteg metrovonalat is felfüggesztettek. Mondanom sem kell, a munkába sem sokan jutottak el. (jelzésértékű, hogy az irodában velem együtt kb 6-an voltunk, egy lett, egy lengyel, egy szerb egy ukrán és egy olasz) Londonnak nincsenek hóekéi, nincsen só készleten, nincsen semmi. A mai napig a mellékutcák teljesen havasak, illetve inkább jégbordásak, de ez itt úgy látszik senkit sem zavar. Nincs olyan törvény sem, mely kötelezné az ingatlantulajdonosokat arra, hogy saját portájuk előtt rendbe tegyék a járdát, sőt, még az üzletek előtt is tiszta jég minden, mondjuk valószínűleg nincs hólapátjuk sem.


Ez nemtudom volt-e már