2008. december 30., kedd

Home


Igen mostmár kb 4 napja vagyok itthon(vagy 5?), ezért nem írtam eddig semmit. Most se fogok, majd ha visszatértem, kevés itthon az idő, így is sokmindenkivel nem lesz időm találkozni akivel szerettem volna. Egy biztos, eszetlen hideg van.
Majd re.

2008. december 22., hétfő

Céges buli meg ilyenek

Most hétfő van, nem kapkodtam el a céges buliról szóló élménybeszámolót, hagytam had' érjenek meg bennem a dolgok. Mostanra fejeződött be ez a folyamat. Nem volt rossz, de semmi extrát nem nyújtott, ugyanolyan volt mint amilyenek az ilyen céges bulik már csak lenni szoktak. Maga a hely nem volt rossz, a pezsgős állófogadás része egy ilyen vámpirikus környezetben zajlott, mindenhol vörös bársony meg hasonlók, és miután végignéztük ahogy az egyik indiai pincérnő magáraborít 40 pohár kitöltött pezsgőt átvonultunk a fő-helyre, ami azért nem volt kispályás. Az opera elbújhat, komolyan mondom. Elképesztő térlátásomnak köszönhetően még most sem tudom, hogy hogy lehet egy ekkora hely egy olyan épületben ahol csak lefelé mentünk lépcsőn, tehát kvázi a föld alatt...Mindegy, jóvolt és szép volt. A kaja tipikus érthetetlen 4 soros főételekből állt, de ehető volt, aztán meg mindenféle sütik is voltak, illeve egy hatalmas halom marshmallow, ami rettentően gusztustalan ugyebár. Mondanom sem kell az open bar eléggé feltüzelt mindenkit, és kb mire a 4 ügyvezető lenyomta a kis beszédét már eléggé hevesen tapsikolt mindenki. Kaptunk ajándékokat is, ez a bizonyos xmas-cracker, ami egy papír szaloncukorban van benne(azaz ez egy papir szaloncukor amiben benne van a nagy meglepetés). Alapjáraton mindenki tudja, hogy ezekben nem szokott komoly dolog lenni, de itt azért kicsit túllőttek a szervezők a célon, révén, hogy én 6db üveggolyót, osvald egy 10cm-es cipőkanalat (ezzel még mindíg lógok neki, mert azonnal eltörtem...) irina pedig egy fantasztikus 10fillér nettó értékű műanyag fényképezőgépet kapott, amiben dinoszauruszképek pörögnek ha exponál az ember, Krupa pedig egy ilyen ócska kilövőszerkezetet ami egy műanyagtallért lő ki, hogy meg lehessen vakítani bárkit bármikor. Bár a dínók már amikor kibontottuk sem pörögtek, és a kilövőt is azonnal elhagytuk, nem emiatt ócska a cucc, hanem egyébként. Mindenesetre az üveggolyóval sztem én jártam a legjobban. Ezután volt tánc, móka, kacagás, blackout, timetravelling, móka kacagás, blackout, és aztán éjfél lett, amikoris közölte a biztonsági őr, hogy akkor most azonnal húzzunk haza, vagy legalábbis innen kifelé. Nincs mese, ezeknél az angoloknál még az ilyen szervezett bulikon sem nagyon maradnak sokáig az emberek. Elhagytuk a helyszínt és otthonainkba távoztunk.
Ma már nagyon büdös volt a meló, nincs képem embereket hívogatni amikor tudom, hogy nem dolgoznak, ezért a mai napomat mobilszámok beszerzésére fordítottam, mondanom sem kell, mint mindig, most is elképesztő sikerrel. Holnap is ez lesz, illetve még szerdán is be kell menni, de elvileg akkor már csak 12-ig. Mondjuk azokat, akik durván bántak velem az elmúlt 2 hónapban szívesen felhívnám a karácsonyfa alatt, de ettől inkább eltekintek. Más érdekes egyébkét nincsen, minden ugyanolyan mint egyébként, csak kezd egyre melegebb lenni, sőt, és ezt nem csak én mondtam eddig, nagyon úgy tűnik, hogy Londonban képes az idő melegebb lenni kora reggel mint napközben. A lényeg, hogy mostanában elég kellemes az idő, el lehet lenni.
Bár még meg vagyok fázva, de az orrom még mindig csodás, így azonnal feltűnt, hogy kedd7-nek valami kajája megromlott a szobába, mert ahogy benyitottam olyan szag fogadott, mintha egy ló szájában laknék. Mondtam is neki, hogy figyelj már, nem rohadt meg itt valami halálosan véletlenül? Asszondja de, egy kis currys csirke. És amikor kérdem én erre, hogy baszod, akkor mérnem dobod ki, aztmondta azthitte csak ő érzi...Mondjuk erre elővettem a legcsúnyább lenéző tekintetemet, és kidobta azonnal, dehát akkoris. Sztem ha felhoznék egy talicska sódert, cementet és vizet, és lebetonoznám az ágyát, abba is belefeküdne este, csak reggel bonthatnám ki a hab testét:) Na mindegy, 28-án költözik, addig már féllábon is kibírom vele. Meg különbenis, ha nem lenne nemtudnék kiről írni, és az rossz lenne mindenkinek. Mondtam már, hogy 4 mobilja van?? Najó, abbahagyom..

2008. december 19., péntek

Xmas party

Most indulok a karácsonyi céges buliba ide.
Nem tűnik ócskának, majd jelentkezem, de lehet, hogy majd csak holnap.

2008. december 18., csütörtök

szemvédelem

Íme megváltoztattam a blog színét, hogy mindenki boldog lehessen. Eltűnt az ocsmány szavazás is, mindenki megnyugodhat. Más nemigen történt, ja de, taknyos vagyok, de ez aztán minden.

2008. december 17., szerda

the british job

Itt az ideje, hogy beszámoljak a melóról, amit mostmár másfél hónapja végzek, mindenki kérdezi, hogy milyen meg hogy mi van, hát most aztán megkapjátok.
Szóval az alapkoncepció (ami alapjáraton nem is rossz) hogy vannak ugye különböző nívósnak mondható sportesemények all around the world, ahova a mi cégünk a THG (továbbiakban a "cég":) szervez mindenféle VIP eseményeket(étterem, celebrity speaker, vmi exsportoló szállítás luxos pompa csillogás stb), ahova mindenféle cégek, vagy tehetősebb magánemberek befizetnek, és elviszik legfontosabb partnereiket, hogy a., megmutassák milyen faszagyerekek, hogy felveti őket a pénz, b., próbáljanak jobb kapcsolatba kerülni velük, beszélgetnek, megy a networking ezerrel, c., behúzzák őket valami nagy bizniszbe és pénzt akasszanak le róluk.
Ezzel eddig nincs is semmi gond, maga az elképzelés nem rossz, üzemképes, és ahogy a client-list mutatja sokan élnek is vele. Nem kis cégekről beszélek, szóba sem állok olyan cégvezetővel aki nem tud minimum 10M eurós éves forgalmat felmutatni. (én M.o-al és Romániával foglalkozom, a 2 országban összesen kb 1000 olyan cég van ami könnyen fellelhető, és képes ekkora forgalmat felmutatni.) Erre azért van szükség, mert maga a termék nem olcsó. Sőt, továbbmegyek, kurva drága. 14000 euró 10 főre a magyar forma-1-re szerintem önmagában horrorár, plusz erre még rájön 24% szervízdíj, ami aztán végképp pofátlanság. (nem beszélve arról, hogy vannak országok, akiknek még áfát is rá kell csengetniük, és arról sem beszélve, hogy kb bármikor megszervezem bármkinek az egészet negyedennyiből, viva árrés, akit érdekel név és cím a szerkesztőségben..:) Hogy mivel van akkor mégis a gond? Több sebből vérzik a dolog.
1.- Maga a "pitch" 2 alapdologra épül, az egyik az "urgency" a másik a "cancellation". Természetesen amikor felhívok valakit azt mondom neki, hogy baszki mekkora mázlista vagy, mert pont most szabadult fel 20 hely, egyébként már minden hely betelt, illetve az sürgősségi tényezővel teszek mégegy lapáttal az egészre, hogy ha most apám nem foglalod be, akkor buktad, mert tömött sorokban állnak a cégek, hogy foglaljanak, de één akkora jófej vagyok, hogy rád gondoltam. (ezt persze megmagyarazom az embernek, mert azért akikkel mi tárgyalunk (vezérigazgató, ügyvezető, elnök, chairman) nem hülyék, és nem szeretik ha sürgetik őket, márpedig ez van. Nem hagyhatom, hogy mással beszéljen, mert akkor tuti nem lesz foglalás, erről normális ember csak lebeszél másokat. Én már szaros alelnökkel, vagy bármilyen más divízióvezetővel, vagy igazgatóval sem tárgyalok. Emocionális döntést hoznak ezek az emberek, elképzelik ezt az egészet, megtetszik nekik a gondolat, és gyorsan döntenek, erről szól az egész. Ha ez nem megy, sajnos csőcső, elválnak útjaink, akkor "blow out" van, ha nem tudsz elverni 15e eurót 1 óra alatt vagy legalábbis gyorsan, akkor nem te vagy emberem.
2.-Credit Crunch. Az a baj ezzel a kurva CC-vel, hogy igazából senki sem tudja, hogy mi lesz, de mindenki parázik, és az első költség amit visszavágnak az ez. (nomeg azért komolyabb dolgokat is indukál, pl a Honda kivonul a forma-1-ből, a Subaru meg a raliból, és ezek azért nem kis cégek... (a subaru meg a rali olyan mint a liszt meg a kenyér) 10ből 9 ember mondja, hogy ebben a jelen gazdasági helyzetben nem fog ilyenekre pénzt kiadni, és erre nem nagyon tudok mit mondani. Vannak persze formulák amiket bevetek, de aki ilyet mond, azt jobb lerázni, mert úgyse lesz belőle semmi.
Tehát. Ez egy kurva hülye meló, ha lenne önkritikám valószínűleg minden este hánynék önmagamtól:) és bár tényleg jófej embereket ismerek meg itt, de mindenki utálja amit csinál, mindenki tökéletesre fejlesztette a hazudozási technikáit arra, hogy hogyan szerezze meg bizonyos emberek telefonszámait, hogy verjen át asszisztenseket, titkárnőket, de mindenki utálja csinálni. Ami pedig a legkeményebb, hogy néhány kivételtől eltekintve nem is hoz senki bizniszt az újak közül. Van 10-15 fix ember aki ezt csinálja már több éve, ők viszik a hátukon a céget, mi csak max mázlisták lehetünk, vagy idővel olyanok lehetünk mint ők, és tényleg kereshetünk sok pénzt ezzel, de valahogy (és nem csak én vagyok így ezzel) én nem akarom olyan emberekkel körülvenni magam akik ebben a melóban sikeresek, mert szar arcok.
Egy a lényeg, hogy maradok amíg tudok, és januártól elkezdek fixen másik melót nézni, mert ez nem pálya. Nem azért, mert összeegyeztethetetlen a személyiségemmel, hanem azért, mert semmi kedvem otthon gyűjtögetni a cégeket akiket másnap felhívhatok és akik egyrészt üvöltenek, hogy mégegyszer ne hívjuk őket, vagy éppen elsírják minden bajukat, hogy mennyire nem megy a bolt, és hogy minden nap különböző embereknek adjam ki magam, csak hogy mobilokat szerezzek meg, szóval ez nem pálya. Szerencse kell ehhez, amivel én szarul álltam mindigis. Nem nehéz meló, és lett tele-sales-es tapasztalatom (ráadásul az egyik leghíresebb ilyen londoni cégnél) de számomra kb ennyi a dolog. Próbálom a jó oldalát nézni. Pl amikor román (elbaszott egy ország az istenem, aki megsértődik az próbáljon meg hazatelefonálni néha, se nyelveket nem beszélnek, sőt, még bazi nagy multicégeknek is csak 1 bejövő vonaluk van, szóval vicc, ahogy átkapcsolnak valahova megszakad a vonal, és minden titkárnőt Mihaela-nak hívnak) titkárnőkkel üvöltözöm angolul, hogy azonnal adják meg a főnök számát, mert éppen az európai űrállomásról hívom (igen, ez működik - romániában) vagy előadom, hogy valami hatalmas szerb cégtől hívom őket, és félig angol-félig szerb nyelven üvöltözöm(jegyzem ha a másik oldalon közlik, hogy én vagyok a szerencse fia, mert az egyik biztonságiőr szarb, akkor általában nekem emelkedik meg az edrenalinszintem:), vagy amikor valami román családot hívok fel szerencsekeréknézés közben mert félrekapcsolnak, szóval ezek mókás dolgok. Nem is beszélve az esti biztonsági őrökről, akik aztán fix humorforrásai minden napnak. (hallo this is Mr Kovac you speak english?? - nein... - german?? - nooo) Pénteken megyünk a nagyon fancy xmas partira, ami szintén poén lesz, de mindenki csak azért megy el, mert ingyen kaja-pia van, és hogy ez milyen poén, és révén, hogy a cég havonta felvesz 10 új embert, és egyre fogy a hely, kb mindenki más melót fog nézni januárban, szóval érdekes dolog ez:)
Itt tartunk most, eszegetek még egy cseppet aztán lepihenek, mert holnap végzek romániával(a rém fedőnevű magyar csaj kb magyarországon már mindenkit felhívott, ma egy olyan embert hívott fel, akinek a mobiljárét 5 napig hazudoztam egy gabriella nevű titkárnőnek, szóval kicsit fájt ez a dolog, de ha valakit érdekel a bo-rsodi sör fejének száma szóljon, öccá':) és aztán új országot választok, pl biztos sok a kedves kőgazdag szlovák cégvezető, akik semmi másra nem vágynak, mint egy pofátlanul jóképű magyar fiatalember hívására Londonból:)
Ja, vége lett a szavazásnak és döntetlen lett... ilyenkor mi van??

2008. december 14., vasárnap

kinga is in hungary

Kinga pénteken nem sokat tökölődött, hanem máris hazareppent, és révén, hogy a gépe hajnali mittommikor indult, sokáig fenn voltunk, és virrasztottunk vele:)
Itt készült ez a pár kép is.
Más nemigazán van egyébként, tegnap mióta itt vagyok először esett az eső egész nap reggeltől estig, gusztustalan idő volt, mondjuk elmentem postára, meg végig-galoppoztam a National Gallery-n, de rájöttem, hogy egyrészt nem hoznak lázba a 16-18. sz-i festők, illetve hogy túl nagy a placc, majd visszatérek máskor amikor nem sietek. (nem mintha most siettem volna, de már majdnem)
Mostmár nemsokára vége van ennek a bánatos szavazásnak, nem is bánom, mert marhára zavar, össze vissza tologat itt mindent.
Nem is irok többet, mert nincs miről. Tényleg.


Félreértés ne essék, Kinga nem ilyen igaziból.


Inkább ilyennek mondanám.

Ő pedig Béla, a lakás - talán egyetlen - dísze

2008. december 9., kedd

off cucc

Itt egy videó autóbuziknak, és csak nekik. Másnak nem ajánlom, és nem is élvezné.
Kizárólag hanggal!!! Az első pár perc nem olyan izgi, de aztán belehúznak a srácok...
I miss vti badly, bár nem hiszem, hogy ezen a pályán labdába rúghatna:)



Most pedig lefekszem.

2008. december 7., vasárnap

High-Tech

Lett egy szavazás itt, amiben fontos közéleti témákat feszegetünk itt majd a neves egybegyűltekkel. Mindenki csak egyszer szavazhat. (ugye?) Egyébként itt nincs demokrácia, szóval nehogy aztán azt higgye mindenki, hogy mostantól kánaán lesz... Mondjuk úgy, hogy majd töprengek a végeredményen, vagy ez esetleg új szavazásokat fog indukálni, ki tudja...

fOTTÓ

Végre sok hónap várakozás és rángatózás után végre voltam ma újra fényképezni. Én, és az új fényképezőm, akivel máris elég jól összeszoktunk. Nem voltam sokat csak mondjuk 2-3 órát, de máris jobban érzem magam, sokat számít ha olyat csinál az ember amit szeret. Már csak egy VTi hiányzik... Egyébként új szerelmem, a HDR még nem megy tökéletesen, és nagyon új nekem, de belejövök ebbe is, holnap pedig a Canary Wharf-ra kisétálok, és csinálok pár használható képet, mert a google képkeresőjében csak túlexponált szarok vannak:)
Jaja a pofám már nagy:)
Frissítettem a blogot. Nem ezt, hanem a másikat. Azaz ezt is meg azt is. Szeretném a decembert fullra lőni, nem tetszik ez az üresség.
Más ma nemigen történt, az imént teregettem ki az ingeimet, veszek még egyet holnap, és akkor minden napra lesz 1 ingem, és elég lesz hetente 1x mosni. Nincs különösebb bajom a mosással, csak képtelen vagyok fejben tartani, és nem jó hajnali 2-ig ülni a mosógép mellett és várni hogy végezzen... Egy új nadrág viszont kelleni fog az öltönyömhöz, valahogy a mostani nadrágom és köztem napról napra mélyül a szakadék, utáljuk egymást.
Vannak viszont új megállapítások:
1 - Ha egy indiaiak által üzemeltetett (mondanom sem kell franchise rendszerű) üzletben nem lehet kártyával fizetni, biztos lesz egy bankautomata is, ami 1,5 fontot vesz le minden tranzakció után.
2 - A banglák minden egyes alkalommal úgy mennek rá a fekvőrendőrre, hogy most ugratni fognak. Látszik az arcukon, ahogy várják..
3 - Vezetni nem tudnak egyébként, csak haladnak az autóval, de ha pl parkolni kell, ijesztő amit művelnek...
4 - A rendőrök nagyok. A minap a tüntetésen vettem észre, hogy az összes rendőr olyan mint egy kosárlabdázó. A lábuk is nagy, nem mintha ez számítana..
5 - Eléggé hazavágja a zen-emet ha 2 csávó az orrom előtt smárol, ráadásul ha nem is tudok felkészülni, és meglepetésszerűen támadnak. Nincs bajom a buzikkal amíg nem előttem csinálják.
6 - Hiába látok angol celebritásokat akik el vannak ájulva maguktól amikor éppen fényképezkednek a folyóparton, én nem ájulok el tőlük amíg azt sem tudom kicsodák.. A magyarokat sem ismerem, nemhogy ezeket..
7 - Ma nem voltam elég tökös gyerek, és nem mertem felhozni egy hatalmas embermagasságú plüssdelfint a szomszéd utcából, pedig vadonat új volt... Egy ilyen vérdelfin (by Peti) ékes dísze lett volna pedig a kecónak...
8 - Amit viszont felhoztunk a Zolival kisrádió olyan szinten füstölt amikor bedugtam a hálózatba, hogy már majdnem megijedtem, pedig ez nem a főprofilom. Nincs mese, ha kidobnak valamit, annak azért általában van oka, mi viszont a tűzoltóság szomszédságában kezdünk túl bátrak lenni:)
Ezek a házak meg valamiér' foltosak lettek...

Canon EOS 1000d

Végre van fényképzőm. Hiányzott már nagyon, kevés dolog köt le, vagy kapcsol ki ennyire mint ez, ezért ma végre beszereztem tükörreflexes gépet. Canon, nekem ugye Nikonom volt, ami olyan mint a Mercedes meg a BMW, eléggé megosztja a fotósokat. Én a Nikont ismerem, Canonom sohasem volt, de most mégis emellett döntöttem, számos oka volt (bracketing, jóval olcsóbb mint otthon, cash-back, több fókuszpont, belső fókuszmotor stb) és nem bántam meg, kezes kis jószágnak tűnik, bár a használatát még szokni kell, mert minden pont fordítva van rajta mint a jó öreg D70-emen, de sztem elég gyorsan egymásra fogunk hangolódni. Mondjuk furcsa, hogy míg ez 2008-as modell, a D70 meg 2004-es volt, de mégis van pár dolog amit kihagytak belőle. A fogása és a mérete az amit a legnehezebb lesz megszokni, jobban szeretem ha egy gépnek van mérete és súlya, de a sok pluszfunkció kárpótol. Be is röffentettem a fotoblogot, tessék szépen nézegetni, remélem lesz időm majd fényképezni, és akkor fogom rendesen frissíteni mint anno. Nem titkolt tervem, hogy majd a jövőben ha lehetőségem lesz rá szeretnék valamilyen fotós melót is csinálni, végre egyszer lehetne olyan melóm amit feltétel nélkül szeretek csinálni. Úgy legyen!
Peti egy gitárt vett a minap, ma, szombat este amikor a Zoli valahol épp bulizik meg mindenki jön meg mi ketten ülünk csak a szobánkban és nyomkodjuk új kedvencünket elvakultan, de ez így van jól. (ő pengeti..)
Bevitt ma a Peti a városba egy darabon, nagyon messzire nem jutottunk, mert iszonyat dugó volt, mint később megláttam valami antiglobalista-greenpeaces felvonulás volt végig a Whitehall-on, plusz az Oxford és a Regent street és a Picadilly is le volt zárva valami autómentes nap keretén belül, szóval nem volt egyszerű közlekedni. Mondjuk ennek nem titkolt célja, hogy mindenki tudjon rendesen vásárolni, és ne kelljen a járdán nyomorogniuk szerencsétlen embereknek, de ma annyian voltak, hogy az úttesten ment a nyomorgás. A Jézuska nagy úr.
Kaptam ma a Judittól egy csokimikulást. Ennek nincs semmi jelentősége, de gondoltam megemlítem, mert csak. Belerakta a cipőmbe, de révén, hogy nekem nem tűnt fel, felhívta rá a figyelmem. Meg is ettem.
Hétfőn lesz egy új magyar csaj a cégnél, kiváncsi leszek rá, találkoztam vele, jófejnek tűnik. A másik (m)agyar csaj mondjuk ki volt ettől akadva, hogy minek mégegy magyar... Én mégegy ilyen ostoba jószágot még az életbe' nem láttam, már majdnem felidegesitettem rajta magam. Aztán elmeséltem neki egy történetet a bányatulajdonosról akinek van 3 bányásza, de aki nem hoz fel neki aranyat a bányából annak nem fog pénzt adni, most azt hiszem megértette, hogy csak az maradhat hármunk közül aki csinál is valamit... Kicsit bepánikolt ettől az összefüggéstől és fel is vette az Alien-ábrázatát amit szokott.. Halál ciki a csaj egyébként, és mindig attól rettegek, hogy majd valahogy egykalap alá vonnak vele. Meg van gajdulva, és mindenképpen mellém akar ülni, mert állítólag alatta rossz a padló, és recseg-ropog, illetve mozog amikor elmegy valaki mellette... Mondanom sem kell, hogy ez egy 5 szintes robosztus irodaházban kb annyira valószínű, mint az, hogy valaki egyszer egy diszkóban rácsap a fenekére, hogy héé bébi... (ez kizárt, ennyi pia nincs)
Decemberben lesz céges karácsonyi buli, nagyon szar nem lehet, révén, hogy valami durván puccos helyen lesz (elfelejtettem a nevét, majd megnézem) Viszont addigra kell egy fekete nyakkendőt szereznem, mert black-tie event. Lesz ingyen kaja-pia, meg valami 4 fogásos vacsora is. Mondjuk minden hónap végén a Salt nevű helyre vagyunk hivatalosak (mindenki aki a THG-nél melózik) és ott a legfelső szint ki van bérelve, és mindenki azt iszik amit akar. A múlt heten rúgtak ki egyébként egy dán csávót, aki kategórikusan oda vitte a haverjait, és mindent Marcus Evans számlájára íratott:) Halál gáz egyébként ha az ember nem tudja ki a főnöke, ezen szoktunk parázni amikor kinn vagyunk, hogy most vajon melyik ő, és melyik nem, de állítólag szőke, szóval mostanában olyan udvarias vagyok a világosabb hajú emberekkel, hogy az már-már fáj..
Ma a Tottanham Court Road északi részén flangáltam, és betértem egy arabok által üzemeltetett Samsung logoval jelzett üzletbe. Minden fasza volt addíg, amig meg nem hallottam mellettem, hogy egy eladó egy fiatal csajnak egy digitális képkeretet 120 font után már "csak neki" 100 fontért kínált... Elkezdtem onnan figyelni, és akkor vettem észre, hogy semmin nincs kinn az ára, hanem összevissza mondogatják az eladók, és lehet alkudni is. Nálam jobban kevés ember szeret (és tud) alkudni, de azért vadonat új(nak tűnő) termékeket szeretek azért egy brandelt szaküzletben fix áron megvenni..



Ismerek valakit, aki imádta ezt a számot a kandalló előtt hallgatni.
Neki küldöm.

2008. december 2., kedd

Senki sem hiszi el, pedig velem tényleg semmi extra nem történik mostanában, és nem azért nem írok, mert feldolgozhatatlan események sorozatát élem meg, hanem azért mert tényleg nem történik semmi. Az egész múlt hét olyan gyorsan telt el, hogy fel se fogtam, mire észbe kaptam már vége is lett. A meló megvan, telefonálgatok békességben, egyenlőre kevesebb mint több sikerrel, de egyenlőre fizetnek ezért is, szóval nem para. Judit (jaja, simán vágom fejből a nevét) tegnap nem aludt itthon, a facebookon láttam, hogy van valami hódolója egy kigyúrt fiatalember személyében, szóval lehet, h vele van, vagy nincs, nem tudom, nem nagyon töprengek hosszú éjszakákon át, hogy vajon hol alhat ma ez a lány... (Ez egyébként azért van, mert leszarom, és mert érzelmileg sekélyes vagyok. Tényleg.)
Ma 2 magyar csaj a metrón a saját menstruációs fájdalmairól csevegett magyarul. Nem volt ezt túl jó hallgatni...
Hétvégén Petivel megnéztük a Westfield mall-t, ami nem volt rossz, de ugyanakkor jó sem. Szabina is itt dolgozik mint kiderült, de csak mondta, látni nem láttam. Maga az egész engem kisértetiesen emlékeztetett az Aréna Plázára, ami ugye arról nevezetes M.o.-on, hogy működési engedély hiányában nem tudtak reggel megnyitni a nagy napon, dehát az élet márcsak ilyen kemény. A Westfield az arénával ellentétben készen van, és nem állnak ki csonkok a földből, és nem ázik be itt-ott, ellenben elég nagy, és tele van sok meglepően igényesen berendezett üzlettel. Minden üzlet a saját design-jával alakítja ki a saját bérelt területét, szóval nem néz ki rosszul, nem egyhangú. Van mikulás meg nagy parkoló, meg minden ilyesmi ami a plázákban lenni szokott, viszont nincs se subway, se McDon, csak ilyen felkapott salátás cuccok, szóval a magamfajta halandó akár meg is dögölhet. Tudnék még sokat magyarázni erről a helyről az üzleteiről, de egyérszt annyira nem izgalmas, másrészt pedig annyira nem érdekel ez a téma rajtam kívül senkit sem, hogy kár is pazarolnom a karaktereket:)
Ha minden jól megy a jövő héten már lesz fényképezőgépem, de ez még nem tuti, kicsit várok még a nagy karácsonyi akcióhullámra, de ha megvettem mindenképpen beszámolok majd róla. Obviously. Meg akkor a haldolkó fotoblogomba is öntök majd egy kis életet végre-valahára.
Kimmo személyében egy új kollégával bővült sales-teamünk repertoárja hétfőn. Ő beteg volt egy hónapig (nem, nem tudom mi baja volt, és hogyhogy mégis él, de bennem is ezek merültek fel...) de most visszatért. Eddig nem tudtam mi hiányzik még a körülöttem üvöltöző olasz, szerb, orosz, lett, lengyel, török, német, cseh, francia és spanyol nyelveken kívül. Eddig. A finn volt az. Egy géppuska kutyafasza a csávóhoz képest, állítólag nem hadar, de sztem ha felolvassa nekem a finn alkotmány első három sorát az átlagosnál 1-el hangosabban, tuti elhullok mint egy őzike a januári fagyban. Kezdek irtó költői lenni, és még mindíg nem mondtam semmi értelmeset sem, úgyhogy inkább abbahagyom, és bavágok valami videót ide.
Nézzétek a Lőrincéket, ez itt a reklám helye...



Mi a tököm az a Ladal?

2008. november 24., hétfő

I-have-a-dream

Sokszor amikor csak úgy céltalanul netezgetek eszembejut visszatérő álmom, amit mindenképpen szeretnék megvalósítani. Autóval keresztülmenni D-É irányba Amerikán. Természetesen számtalan más útvonal is lehetséges, de ha az ember mondjuk 20-30 napot szán a dologra akkor sokkal több megoldás nemigen fér bele, de így is sok mindent útba lehet ejteni.
Álmomban Los Angelesből indulnék, onnan fel San Francisco, Las Vegas, majd Phoenix, aztán le El paso, Dallas, New Orleans, Miami, majd onnan fel. Inkább a belsőbb államokban kéne felfelé menni, nem azért, mert a keleti oldalon már voltam és unalmas, de azért mégiscsak inkább azért. New York a cél. Ez persze nem olcsó mulatság, sok pénzt lehet ílymódon elverni viszonylag rövid idő alatt. Sokat agyaltam a dolgon, elmondom mire jutottam. (nem mintha holnap akarnék indulni, de hátha más is agyalt már ezen és neki is vannak korszakalkotó ötletei...)
Londonból egy repjegy LA-be és NY-ból vissza kb 500 font. Ha 2,7 USD egy gallon benga és a kocsi mondjuk egy nagy (i want a big convertible...) bazi állat mondjuk megeszik 3 gallont 100 km-en, akkor az üzemanyag kicsit több mint 400 fontra jön ki 5000 mérföld esetén. Egy kocsi bérlése 30 napra 600-1000 dollár kb, számoljunk mondjuk 800-al. A dolog sebezhető pontja a szállás, mert ha egy hostel 23 USD/fő akkor egy Motel is efféle lehet, vagy még több is. kaja meg mondjuk 10 font, akkor talán 20 fontból kihozható 1 nap 1 főre. DE! Ha kisbuszt bérelnénk amiben lehetne aludni akkor megspórolhatnánk a szálláskölséget (azaz leredukálnánk csak, mert valahol zuhanyozni is kell, igen ez most jutott eszembe...:) és akkor mindjárt jobban fest a dolog. Ez kb 2500 font 1 főre. Több fő esetén persze arányosan olcsóbb lesz, de vannak ugye oszthatatlan költségek, mint pl a repjegy meg a kaja, szóval 3 fő esetén is kb 2000 font/fő...
Ez egy álom egyenlőre, de ha valakinek van valami tippje szóljon, és felvésem a my_dream.doc dokumentumomba, hogy legközelebb amikor megnyitom már kevesebb könnycseppet kelljen kinyalnom a billentyűzetből:)

2008. november 20., csütörtök

big player in selfridges

A melóban kezdek egyre jobban kamuzni, mert egyre több fejesnek szerzem meg a mobilszámát...
Nem szeretnék belemenni, hogy kinek mit mondok, legyen egyrészt az én titkom, illetve mióta a blogom statjában különböző számomra messzi és idegen országok jelentek meg már nem merek csak úgy ilyen jellegű dolgokról fecserészni:) (ez a fecserészni is jó szó)
Ma meló után lesétáltam az Oxford Circus-ig, mert nem volt kedvem a buszon ülni 20 percet amíg odaérünk, inkább mászkáltam. Mondanom sem kell, a nagyárrésű kiskereskedelmi értékesítés melegágyáról van szó, a karácsonyi díszkivilágítás stb már a múlt héten megvolt, nyitókoncerttel mindennel. Pont ma olvastam az újságban, hogy a Woolworths-öt jelenleg 1 fontért árulják, mert olyan szinten el van adósodva, illetve hogy az összes nagyáruház elképesztően lenyomta az árait, és már most a prekarácsonyi időszakban is próbálnak bevonzani vásárlókat, mert ennyire nincs tőkéjük. Gondoltam ez a dolog megér egy menetet, legalább megnézem mi a szitu árfronton, én mint official ár-árfolyam-brand-árérték maniac, nekem ezt látnom kell, gondoltam én.
4 nagyáruház van ott (azaz nekem ennyi esett útba), ezek ott sorakoznak majdnem egymás mellett az Oxford streeten. Első a Selfridges, aztán a House of Fraser, a Debenhams majd a John Lewis. Egyiksem "mall", de már majdnem.



Amit ezekről tudni kell, hogy ott különbözik pl mondjuk a Selfridges (nekem talán ez tetszett a legjobban) akármelyik nagy plázától M.o-on, vagy éppen akár London többi részén is, hogy kizárólag prémium márkákkal foglalkoznak. Itt is vannak leárazások, de azért nem ugyanaz a kategória, mint azok a helyek ahol tömegcikkeket forgalmaznak. Csak hogy érthető legyen, pl az alsó szinten nemis nagyon vannak boltok, csak rengeteg parfümstand, a legnagyobb márkáknak mind van egy külön saját arculattal berendezett standja. (Armani, Prada, Yves Saint Laurent stb) Majd utána a felsőbb emeleten következnek a boltok. Ha jól emlékszem van ffi meg női szint. (Hugo Boss, Armani, Dolce Gabbana, Zegna..) Vannak ezenfelül ékszerüzletek mint a Bvlgari, és olcsó benyomást keltő órastandok, (Magyarországon persze tényleg casio meg O and O vagy mi az a másik amit nyomatnak órák vannak) de itt ugyanez Breitling-ben, vagy Tag Heuer-ben. Ugyanaz a felépítésű az egész stand, csak éppen nem 6990 forint egy Casio, hanem 13900 font egy Breitling... Kicsit oltogattam is az embert, hogy nem szeretem a Breitlinget, merthogy ami nekem volt folyamatosan késett, úgyhogy átálltam a Patek Philippe-re, hiszen az idő pénz:) Rém megértő volt, kérdezte, hogy melyik típus, mondtam, hogy a Brown-4-es az enyém, de érdekes módon nem ismerte ezt a Patek sorozatot, úgyhogy inkább odébbálltam:)
Jaigen, ami még fontos. Ezek a nagyáruházak nagyon komoly előírásokat foganatosítanak az alkalmazottakkal szemben. Csak úgy nem mehet oda senki sem dolgozni... Mondjuk ha a Dior-hoz felvesznek valakit csak úgy (azért az sem egyszerű, de mondjuk sikerült) és át akarják helyezni mondjuk pont a Selfridges-be(van Selfridges nevű buszmegálló is az Oxford streeten...) , de mondhatnék Debenhams-et vagy éppen Harrods-t is, mindegy, akkor az áruház is fenntartja magának a jogot arra, hogy az alkalmazottat külön átfuttassa a saját rendszerén. Ez 3 interjúból, majd külön orvosi vizsgálatból áll, és aki ezeken megfelelt állhat csak be ide dolgozni. Mondanom sem kell, hogy az, hogy szép emberek dolgoznak az ilyen helyeken, az alap, de beszélniük kell angolul folyamatosan (igen, ez itt angliában nem mindenhol fontos, főleg, hogy nem is beszélnek sokan jól angolul...) és komoly dress code-ok is vannak. Mindenki öltöny-nyakkendő, nőknél fekete ruha, és a smink kötelező. Még a legutolsó biztonsági őr is úgy néz ki, hogy olyat ritkán lát az ember. Rajtuk kívül tele van az egész áruház hostessekkel, akik szintén tökéletesen vannak felöltözve, szóval az egész teljesen rendben van. Átugrottam utána a Marks and Spencerbe (náluk van egyébként a nagy leárazás, kb 20%-al olcsóbb minden) és frankón rosszul éreztem magam a Selfridges luxuskörülményei után. Nem azért mert megsznobultam, de amíg az előbbi helyen minden a helyén van és tökéletes, az utóbbinál sok mindenre nem figyelnek oda, sőt a legfelső szinten frankón büdös van.
Igazából kell majd vennem egy fekete szövetgatyát, mert amit most hordok a melóba nap-mint-nap hullik szét, és gondoltam megnézem mi a felhozatal, vagy hogy mégis mire számítsak. (mondjuk valószínüleg nem ilyen helyen fogom megvenni, RÉVÉN nem költök 80 fontot egy gatyára, csak akkoris kiváncsi voltam) Ami meglepő, hogy bár a Selfridges-ben felsőkategóriás üzletek és termékek vannak, angol szemmel egyik sem elérhetetlen, és itt bukik ki az a különbség ami a két ország között van, vagy legalábbis én itt tudom érzékeltetni. Vegyünk 2 példát. Egy Hugo Boss zakó 400 font. Otthon ha egész pestet bejárja az ember sztem max 20 féle HB zakó közül tud válogatni, itt van 200, és sztem (bár erre most nem emlékszem) de gyanítom többe is kerül a szarabb otthon. Itt a minimálbér 900-1000 font ne felejtsük el, tehát és bár minimálbéren a kutya sem vesz ilyen cuccot, de akkoris elgondolkodtató, hogy 2 heti fizetéséből vesz az ember egy ilyet... A másik sokkal szembetűnőbb példa az a márka amit már sokszor kipécéztem magamnak, hogy utánajárjak, de mindíg elfelejtettem. Ermenegildo Zegna. (aki nem tudná a Zegna volt az első olyan bolt, aki az Andrássy úton nyitott üzletet mint luxusmárka) Simán vehettem volna ma egy Zegna cipőt 200 fontért. Még a talpa is bőrből volt. Sok? Nem, ha azt vesszük, hogy otthon egy kib*szott Zegna kardigán 800.000 Ft, akkor egyáltalán nem sok. Zakó is volt 800 fontért kb. Szóval elképesztő az otthoni parasztvakítás, és az árrés. Már a fejembe vettem, hogy körülnézek, és hazaviszek egy a magyarok számára az ismeretlenség ködébe vesző luxusmárkát és elkezdem 4-500%-os árréssel futtatni. Kicsit előtte megpromóztatom Bejá asszonnyal meg valami éneklő tirpákkal és kész. Esetleg küldök egyet a miniszterelnöknek aztán elmondom a Storynak és meg is van a nagy lóvé...
Csomó mindenen gondolkodtam még ma, de már mindet elfelejtettem. Node mindegy. Asszem ez a poszt csak olyan dolgokról szól amik engem érdekelnek, dehát ez van, ezért írom én, és nem mondjuk Kedd7...

A mai kívánságműsorba pedig szóljon Winettou:

2008. november 18., kedd

Zene

Kissé reggelente alulmotiváltnak érzem magam(ez így enyhe kifejezés, az ágyból alig tudom kivakarni magam:) a korai kelések miatt, ezért zenei segítségeket veszek igénybe. Eddig Oakenfold-al indultam reggelente, de valahogy nem töltött eléggé (bár a perfecto housenak van pár üteme ami azért összekanalaz). Aztán próbáltam Madonnát meg még számtalan békésebb zenét, hogy igazából ne is ébredjek fel rendesen, és még az úton is tudjak pihenni. Ennek következtében kb állva elaludtam, úgyhogy az utóbbi időkben keményebb eszközökhöz folyamodtam. Rémkoktélhoz. Fratellis ami pörgős poprock, Tankcsapda ami ütős hazai, Talamasca ami ipari goa és újabban a Juno Reaktor, amit a Peti mutatott, és teljesen rendben van ezt megállapítottuk, és a Mátrix második és 3. részéhez is ők csináltak nagyon sok betétdalt. Azért a Navras(Neodammerung)-ra metrózni reggelente még mindig egy új dimenzió...



Egyébként ebben szanszkrit nyelven dalolásznak régen még tudtam hogy mit, de mára beláttam, hogy nem volt semmivel sem jobb úgy az életem, úgyhogy mint felesleges információt töröltem.
Btw Judit (mert ez a neve) tegnap is meg ma is itt aludt, nem volt semmi para vele, nem nagyon zavarjuk egymás köreit, netezget csendesen, és kész. Eddig sem swingeltem pucéran a szobában, ezután sem fogok. Ő meg pláne. azaz !
Ma kiderült, hogy a lengyel srác is felmondott a melóban, hullanak az emberek keményen, de szerencsére én még keményebb vagyok, vagy jobban tudok a pénzre koncentrálni, ez még nem derült ki, de a végkifejlet tekintetében azt hiszem nem is lényeges. Még mindig nem adtam el egy ilyen szar csomagot se, viszont nem csak én, hanem senki más sem, egész múlt héten a 70 saleses összesen 2 csomagot adott el, úgyhogy nem eszik olyan forrón a kását. Ez a credit crunch a lehető legszarabbkor jött, minden cégnél az első amit visszavesznek azok az ilyen jellegű marketingkiadások, mindenesetre majd meglátjuk. Egyre több mobilt szerzek meg és egyre nagyobb marhaságokat hazudozok zsigerből a telefonba, szóval kezdek asszimilálódni, de ez akkorsem életem nagy melója az már egyszer biztos:) Mindenesetre mostmár idén nem variálok, meg még az is lehet, hogy rájövök valami kozmikus okosságra és elkezdem felhalmozni a csilliómillió euro és fonthegyeket. Im very positive.

2008. november 13., csütörtök

240 font

Szereztem lakótársat. Lány és magyar, normálisnak tűnik. Bébiszitter, már sok éve itt van, és Canary Wharf-on dolgozik, ami ide baromi közel van, szóval neki ez elég ideális. (bár Zoliékkal agyaltunk azon hogy vajon CW-on vannak-e egyáltalán gyerekek, de ez végülis részletkérdés...)
Ma áthozza a cucca nagyrészét, és holnap már itt fog aludni. Kértem Abdultól mégegy ágyat. (azért is kellett nekem lány, mert ez volt az alap felállás, és rá mondhatom, hogy igen ez AZ a lány, mert sanszos, hogyha abdul megtudná, hogy ez nem AZ a lány, vagy ha fiú lenne - ami még kiderülhet (ez egy enyhe utalás volt igen) - akkor felemelné a rentet. Abdul szóval tegnap bevágott a szobámba egy olyan ágyat, amire én a cipőimet se raknám, de aztán szerváltam rá egy szivacsot (amin meg kávé - vagy vér? folt van) úgyhogy már nem annyira para. Elég szűkösen leszünk, de 240 font az 240 font.
Na közben megjött, normálisnak tűnt, hozott egy akkora koffert mint egy koporsó, és kb 600 kiló. Holnap költözik be.
A meló elég hardcore.. 2 csaj, egy olasz meg egy spanyol a második nap reggelén felmondott, valahogy nem tudtak azonosulni azzal, hogy folyton kamuzni kell, dehát az élet kemény. Nekem sem olyan egyszerű egyébként, de sokkal egoistább vagyok annál, hogy fennakadjak ilyen problémákon. Ma is lehazudtam az eget bárkinek csak hogy megkaparintsak egy telefonszámot, de még mindig sehol nem vagyok a többiekhez képest, akiknek már van vagy 5 telefonhangjuk (öregember, buzi, gyerek, nagyfőnök, szerető). Én egyenlőre a sajátomon kívül csak 1-et tudok üzembiztosan adni, azt is csak ha befogom az orrom, de folyamatosan képzem magam:) A magyar csaj nem szimpi(olyan fontoskodó, mindig rosszkor rosszat kérdező, de magolós és nem túl okos (pl a szerb srácnak Borisnak nem jött be, hogy nem tudta, hogy mi Szerbia fővárosa, és hogy akkor most hány ország is határolja Magyarországot...(tisztára olyan feeling mint a pizzériában...))) pont az a fajta akit messziről elkerülök, de most mi vagyunk a "hungarian team" úgyhogy megtűröm, csak ne lenne állandóan fekete karikás a szeme, amorf teste és idegesítő hangja..
A szerződéshez muszáj volt bankszámlát nyitnom, de kaptam a HR-től egy papírt amivel igazoltam, hogy itt dolgozom, és így a kajaszünetben simán nyitottam egyet az HSBC-nél internet banking, debit kártya, minden. Kaptam egy névjegyet az ügyintézőtől, azt mondta 24/7 hívhatom ha bármi gondom lenne a számlával... Azért kiváncsi lennék mikor lesz az OTP-nél ilyen szolgáltatás, hogy Marikát felcsöröghetem hajnali 3-kor, ha elfelejtettem a PIN kódomat. Postán fogom megkapni a kártyát. Home Office Registrationom is lesz, ráadásul eztis a cég fizeti, úgyhogy abszolúte elégedett vagyok, de ha a magyar csaj vagy a török (aki sztem szimplán idióta) előbb hoz össze valami bizniszt mint én, agyfaszt kapok, és elsüllyedek. Most lezuhanyzom és lefekszem, mert elpilledt a remek (és ma határozottan hímsoviniszta) testem/fejem.

(Ez nem én vagyok)


2008. november 10., hétfő

na

Olyan régen nem írtam, hogy alig tudtam belépni. De most itt vagyok, örvendjünk. Ma volt az első napom, mint Sales Executive selling VIP Sporting Event packages... Már tudom mit kell csinálni, tudom hogy hol, tudok mindent, csak még nem tudom, hogy menni fog-e, de kiderül. Kb 3 hónapom van elvileg amíg el tudok itt bohódckodni anélkül, hogy kivágnának, de én inkább hatékony szeretnék lenni, mert akkor kapok jutalékot, amit ugye szeretnék, mert a pénz jóbarátom. Egy a lényeg, megpróbálok eladni VIP csomagokat, és ha sikerül sok pénzt kapok, ha nem akkor nem.
Kecó. Mégsem költözöm Péterhez, mert Abdul kitalálta, hogy oké, de akkor felemeli a Peti bérleti díját 160 fontra, ami már pofátlanul sok, és nem jó senkinek sem. (hosszútávon abdulnak sem, de ő nem azafajta hosszútávon gondolkodó bangla-fazon) Petinek meg nyilván nem éri meg, mert annyival lenne csak beljebb, hogy annyiért már nem éri meg neki feladni az önállóságát, szóval tiszta sor. Tehát, vagy lakótárs, vagy esetleg költözés. Oda már eljutottam, hogy inkább maradnék. Jófejek a lakótársak, és közel van minden, ez pedig a két legfontosabb szempont. Viszont rugalmassgom határtalan mint mindíg, szóval nem tudom még mi lesz.



Megnéztük Jocóval meg Kingával az új James Bond-ot. A Casino Royal is csak idővel ért meg bennem, de mára már merem mondani, hogy a legjobb eddigi JB film. Ezt viszont idővel egyre szarabbnak érzem. Nem voltak kütyük, nincs Q, nem voltak JB megnyilvánulások, túl sűrű volt az egész, a gonosz nem volt elég gonosz, a nő nem volt elég jó, és még sorolhatnám. De Daniel Craig még mindíg nagyon jó JB, szóval jó választás volt, de sztem ez a film így szar. Gyanítom a hagyománykedvelő britek nyomására a következőben visszatérnek azok a dolgok amik mostis nagyon hiányoznak.
Új megállapításaim:
1 - A 15-ös busz valószínüleg a holdon is megáll, és aztán saját maga sem tudja hol van, mert a lehető legváratlanabb helyeken tűnik fel.
2 - A buszon 10 percnyire fűtenek. 10 percig fasza, aztán már éget. Én, aki egy órát ülök rajta sokat szoktam ezen gondolkozni...
3 - Angliában nem szokott csak úgy esni. Ha esik az eső a szél is fúj, nincs mese.
4 - Fekete öltönycipőben elesni a csúszós járdalapokon nagyon nem poén az esőben munka előtt. Én persze nem estem el, de tudom, hogy szar lehet...
5 - Természetesen csak akkor esik, ha az esernyő otthon figyel az ágy mellett a "semmiképpen ne hagyd itthon" kupac tetején...
6 - Az eső nem esik akkor amikor nem lát esélyt arra, hogy ENGEM eláztasson. Tehát amikor bemegyek kaját venni azonnal eláll, esetenként a nap is kisüt, hogy kicsalogasson. (én persze mindíg bedőlök ennek az ócska trükknek)
7 - A 14 éves feka gyerekek akkorák mint az állat.
8 - Kaptam egy iwiw meghívót. Kinek kértem? Valakinek biztosan, majd szóljon.
9 - Lehet angliai cuccokból is kifogástalan gulyást csinálni (by Peti)
10 - If you have 5 dollars, and Chuck Norris has 5 dollars, Chuck Norris has more money then you...

talán inkább lefekszem...

2008. november 5., szerda

Ebben a bejegyzésben lesz minden. Tényleg.

Nem is tudom hol kezdjem az elmúlt 2 nap összefoglalását, sűrű volt nagyon, vannak jó dolgok, és vannak rosszak, de olyan szoros kölcsönhatásban, hogy még énsem látom át teljesen. (plusz mialatt itt irogatok a banglák felrobbantják egész londont a rakétáikkal, ma biztos valami extra "halal" nap van)
Szóval. Kezdjük az elejéről.
Ugye révén, hogy egyedül maradtam a 2 ágyas szobában ez egy olyan probléma lett amit mindenképpen meg kell oldanom, méghozzá ASAP. Havi 500 fontot fizetni egy szobáért jelenleg számomra nagy luxus, sőt, nem is engedhetem meg magamnak. 2 opcióm maradt. Vagy szerzek egy lakótársat, vagy elköltözöm. Mindkettőnek van hátulütője bőven, dont worry...
Az elmúlt 2 napom ráment arra, hogy ezen agyaltam, és hogy őszinte legyek nem jutottam semmire, valahogy nem pörög az agyam, vagy egyszerűen csak nincs jó megoldás, nem tudom, de mostmár engem idegesít a legjobban ez az egész töprengés, szóval ideje volt huszárosan intézkedni. Annyit mindenesetre kivakartam az agyamból, hogy nem szívesen laknék együtt idegennel, legyen az magyar, vagy nem magyar, nő vagy nem nő, tökmindegy. Vagy olyannal lakok akit ismerek, vagy egyedül. Igazából személyiségeim egész jól megvannak egymással, és hosszú agymunka árán rájöttem (tényleg sokáig tartott, esküszöm), hogy inkább lakom akkor egyedül, mint valakivel, jobb ezestben nem kompromisszumokat kötni. Namármost, van egy hely ahová Gábor barátom, aki ugye nem tudott a már említett okokból jönni beköltözött. Wood Greenben van, a tfl szerint ugyanannyi idő alatt érek be onnan a Marble Arch-hoz mint innen, szóval ezzel nincs is para. Maga a környék az amire én inkabb kivancsi vagyok, ezertis megyek holnap megnezni a helyet. Mondanom sem kell a dolog azert ennyire nem egyszerű, mert én ide kifizettem 240 font kauciót (depozitot) amit nem szeretnék bebukni. Már kezd összeállni a fejemben a hihetetlen kamutörténet amit be fogok adni Abdulnak, temészetesen megspékelve olyan részekkel is, amik majd felkeltik az érdeklődését, és nem akar majd haragban elválni tőlem. Erről legyen elég ennyi, még csiszolom a tervet. Ha nem akarja visszaadni a kauciót, akkor hogy barokkos legyek rábasztam, mert akkor elvileg le kéne laknom (jegyzem ez is a jobbik eset, ha nem rak ki az utcára, amit szintén kinézek belőle) az egészet, ami még 2 hét, de még mindig nem December 5, amikor a fizetesemet megkapom az új helyen, plusz igazából egyértelmű pazarlás egyedül ennyit költeni egy szobára. Ezeket a dolgokat kell valahogy ügyesen megoldanom, hogy aztán én legyek az aki nevet a végén a fehér fogaival, és Abdul legyen az aki sír a zöld fogaival. Sanszos, hogy okosabb és dörzsöltebb vagyok nála, de meglehetősen jobb helyzetben van a mi kis csatánkat illetően. Kiderül.
A következő dolog a meló. Révén, hogy az új helyen a dress code "smart" és mint olyan a nyakkendő is kötelező nem tudom megoldani, hogy onnan menjek a pizzába dolgozni, plusz nem is feltétlen vetne rám jó fényt, ha kiderülne, hogy mellette még pizzaboyként is tevékenykedek. Ma azért megpróbáltam megoldani, hogy ha 16:40-kor végzek gyorsan hazamenjek átöltözzek és beérjek a pizzába 18:30-ra, de legyünk őszinték ez már akkor elabortált ötlet volt amikor kipattant a fejemből. Mondanom sem kell nem kicsit késtem el, pont 20:00-ra értem ma be, ami barátok közt is másfél óra késés. Révén, hogy az új meló jónak ígérkezik (egy időre biztosan, de lehet, h tovább is) úgy döntöttem felhagyok a pizzás playboy élettel, ezért közöltem a managerrel (nem a nővel, hanem a mássalhangzónevűvel) hogy felmondok, merthogy better job stb. Íratott velem egy felmondólevelet, és tett pár szemrehányást, de nagyon nem tudott mit csinálni, miután közöltem vele, hogy még egyszer nem szeretnék már felülni a bringára pláne, hogy megint esett(és a cuccom ismét máson volt...) Pénzt viszont még mindig nem adott, hanem azt mondta, hogy hívjam fel holnap Punitát (végre megtudom a nevét ennek a szerencsétlennek is) mert ő a nagygóré, és majd ő elmondja, hogy mikor kaphatom meg a pénzemet (ez kb 100 font, tehát nem sok, RÉVÉN hogy csak 1 hetet fognak kifizetni, de azért ezis pénz. Ha nem fizetik ki hatalmas balhét csapok, mert sztem indiában sem dolgozik senki 3 hetet ingyen, ráadásul nem esőben. (najó, indiában talán igen...) Ez a dolog holnap kiderül, kíváncsi leszek, hogy hogy alakul majd, mert kell az a pénz, főleg, ha a depozittal para lesz.
Meló.
Ma, holnap és holnapután zajlik a sales trainingünk. A cég THG (The Hospitality Group) ami egy Marcus Evans Company (továbbiakban: ME) Tőbb fő szegmense is van a cégnek, de ez egy sporting hospitality-vel foglalkozó cég, akik iszonyat összegekért árulnak sport-csomagokat VIP ellátással. Tehát pl Forma-1 jegy, 5 csillagos szállodában ebéd, aztán a futam után vacsora, Eddie Jordan meg hasonló kaliberű speakerek stb stb, pompa csillogás kacagás. Ezeket a csomagokat bazi nagy multicégek veszik. Nem olyanok akikről gondoljuk, hogy nagyok, hanem akikről tudjuk, hogy nagyok. Pl IBM, DHL, SONY, a legnagyobb bankok, Shell, olajcégek, Nokia stb stb, tehát a cég a partnereit a világ 2000 legnagyobb cége közül választja ki. Nem olcsó. Egy F1-es cucc ára simán lehet 10000 Euro is fejenként. Ha a cég mondjuk el akarja vinni 5 nagy partnerét, hogy éreztesse milyen fontosak neki az máris 50000 euró, ami azért nem kevés pénz, kevesen engedhetik meg maguknak. De a cég megy és virul, láttam énmagam is, plusz elég jó fizetést is adnak, szóval egy próbát megér. (persze csak 3 hónapig, aztán ha addig se csinálok semmit gyanítom úgy kiraknak, mint a macskát szarni) Ami egyébként érdekes a ME cégekről, hogy a névadóról senki sem tud semmit a világsajtóban, csak azt, hogy baromi nagy cég, 3500 alkalmazott, és kb 350M font éves bevétel, de még fényképük sincs az emberről, semmi. Állítólag 63-ban született, de ez sem tuti. Aki ma a traininget tartotta aztmondta, hogy találkozott már vele, én próbáltam pedzegetni a tax-exile részét, hogy a cégek a Bermudára vannak bejegyezve, de nem értékelte nyomozói munkámat, úgyhogy inkább kussolok:) A lényeg, hogy poénosnak tűnik a dolog, persze még nem tudom mennyi ebből a krém és mennyi a valóság, de kiderítem bizisten:) 10-en vagyunk a trainingen, mind sales-esek. Az összetétel sem egyszerű... 2 magyar, 2 francia, 1 olasz, 1 lengyel, 1 cseh, 1 spanyol, 1 török és egy ukrán van most ebben a brigádban. Mind el vagyunk már osztva, hogy ki kinek a teamjében lesz. Nekem a kevésbé szimpatikus fazon jutott, de azért ő sem tűnt rossz arcnak. A másik magyarral, aki lány már dumáltuk is, hogy azért valószínűleg nem eszik olyan forrón a kását, tehát azért a magyar piac nem az ilyen jellegű beruházásairól híres, de ha ők hisznek ebben, és megéri nekik 3 hónapig fizetni nekem, akkor nekem is megéri, és máris hiszek benne, nagyon. Olcsó vagyok, tudom:)
Kiderül minden, most egyenlőre ennyi jutott eszembe az elmúlt napok agyalásaiból, majd még írok holnap vagy valamikor, hogy mi a szitu. Éljek.

2008. november 3., hétfő

késő van/korán

Azért most írok, mert ismét taktikai hibát követtem el a mosógéppel kapcsolatban. 3 rekesz van, és nem emlékeztem kristálytisztán, hogy melyikbe is kell a mosóport önteni. Természetesen rosszul választottam, így a ruháim vízzel lettek átmosva, úgyhogy el kellett indítanom mégegyszer úgy, hogy egy kiskanállal átmertem a mosóport egyik résből a másikba. Most várok, nemsokára vége. Remélem. Benne van a pizzás szerelésem, amit holnap estig meg kell szárítanom, úgyhogy muszáj megvárnom.
Ma a pizzában közöltem a managerrel, hogy pénteken nem tudok bemenni délelőtt, merthogy van egy másik melóm, és ezentúl csak esti műszakot tudok vállalni. Nem hitte el, hogy nem megyek be pénteken, kurvára meg fog lepődni:)
Igazából bekaphatja. Az első hetemet nem fizette ki, révén, hogy trainee voltam, és bár full-time-on vagyok, de napi 4 óránál többet még egyszersem dolgoztam, de inkább 3-at csak.
Hétfőtől lesz a harmadik hetem ott, de a csúsztatott fizetés miatt pénzt még nem láttam, csak a jattot. Ma aláirattak velem egy köteg papírt, volt benne egy oldal arról, amiről már hallottam, hogy 60 fontot levonnak a uniform-ra, amit majd visszakapok ha felmondtam, vagy kirúgnak. Nekem szerintem a fizetésem sincs 60 font, de ebből még lesz balhé, merthogy nem vagyok/leszek hajlandó 1 db 50 penny értékű gusztustalan neylon pólóért 60 fontot fizetni. Elvileg a gyönyörű UV poláromra és szélszettemre gondolnak, de révén, hogy ezeket ma ráadták (hopp indul a centrifuga..) egy gusztustalan néger-indiai keverék fazonra nem érzem teljesen magaménak, ezt meg is fogom neki mondani. Nem is beszélve arról, hogy minden nap az összes cuccomat széthordják, és nekem csak gusztustalan agyonhasznált szakadt darabok maradnak. Ez még egy izgalmas kör lesz, majd kiderül.
Szerdán kezdek a THG-nél az új helyen, ott is van training, de azt már legalább kifizetik(majd erről beszámolok, hogy mivel is foglalkozik a cég, de majdcsak ha már elmondták, marhaságokat nem akarok írni, meg lusta is vagyok).
Lakótársat még mindig nem tudtam szerezni, de dolgozom az ügyön, mert meglehetősen fontos a dolog.
Már játsszák a James Bond filmet, remélem valamelyik nap megnézzük a többiekkel, mert az jó.
Új megállapításaim:
1 - Az afgánok is hülyék. A minap találkoztam egy afgán futárral aki mondta, hogy a feleségének a testvére Hungary-ben lakik, Szófiában...
2 - Simán meg tudok inni 6 pint tejet egy nap alatt (3,5 liter)
3 - Esőben tényleg nem jó pizzafutárkodni, nemcsak mert elázik az ember, hanem mert leázik a karjáról a cím ahova elindult, és amire természetesen nem emlékszik fejből...
4 - Naponta borotválkozni még mindig rossz dolog.
5 - Ha a nálunk lakó 2 olaszból 3 olasz lesz de csak 2 fizet, arra Abdul 1 perc alatt rájön, és razziákat tart.
6 - Nem minden olasz buzi aki piros nadrágban és szalmakalapban jár, de valószínűleg kacérkodik a gondolattal...
Update:
7 - Hiába kussol a mosógép, még azért ügyintéz...
8 - Ez pedig szerintem egy rém humoros videó:

2008. október 29., szerda

ennek most nincs címe

Ma kaptam azt a nem éppen remek hírt, hogy Eszter mégsem jön Londonba. Révén, hogy az egész utazásomat így terveztem főleg anyagilag, de minden másban is, ezért ez most elég szarul jött ki, mindegy, nem kívánom kommentálni. A lényeg, hogy lakótársat kell szereznem ASAP, mert nincs kedvem tovább fizetni a lakbért 2 főre. Persze jobb lett volna ha ezt előbb tudom, de mindegy. Meg talán Gábor barátomnak sem mondtam volna hogy nem tud ide jönni a múlt héten amikor kérdezte, de mindegy. Mostmár nem kunszt okosnak lenni. Ha valaki tud esetleg valakit aki szobatársként betársulna itt velem, akkor szóljon, már tettem azért énis lépéseket az ügyben.(szupermodellek előnyben. 75B max!:)
Más:
Felvettek a THG-hez, legalábbis reggel amikor beszéltem velük azt mondták, de azóta is érkezik a mail amit a csaj igért, de majd holnap ez kiderül. A pizzát addig azért nem borítom fel amíg nem látok tisztán ezügyben. A másik függőben lévő melóról még mindig semmi hír, az agencys csávó szerintem teljesen életképtelen, naponta beszélek vele, de képtelen választ kapni a cégtől.
Nem gondoltam volna, de ma ismét eltűnt pár ruhadarabom a pizzában, de aztán megtaláltam őket. Szarrá voltak ázva. Valamelyik kedves bangla faszkalap az én személyre szabott UV poláromat és széldzsekimet vette rá a motorosszerkójára a tegnapi hóesésben. Már tudom ki volt, felkerült a feketelistámra, ami aztán nem gyerekeknek való...
Természetesen ma is elfelejtettem borotválkozni, akkorát röhögtem amikor észrevettem (2 méterre a bejárattól) hogy ekkora mosollyal még sosem mentem dolgozni. Rafináltan át se öltöztem amíg nem látta a manager az arcomat, mert ha haza akar küldeni, akkor inkább azonnal tegye, minthogy megvárja amíg magamra feszítem a bringás kosztümöt. De nem. Mondta, hogy gaz, de maradjak, és hogyha jön egy supervisor akkor bújjak el. (talán a kemencébe?) mindegy, mondtam, hogy oké, no problem, úgyhogy tudtam dolgozni.
Ma először annyira eltévedtem, hogy volt lehetőségem a londoni belvárost kompletten áttanulmányozni. Pedig a cím ahova mentem nem is volt messze, ismertem is a környéket, de egész nap egy hülye számot dúdoltam, és mire a végére értem már nem tudtam, hogy hol vagyok:)
okéoké, hülye vagyok.
Pláne, hogy ez volt az a szám:



még mindíg ezt énekelem, szerencse, hogy már itthon vagyok.

fotomanic

Megtaláltam azt a youtube videót amit még pár régebbi képemből csináltam.



Deftones - My own summer
Éljen.

2008. október 28., kedd

Leo+dolgok

Najó. Van egyszer egy dolog amiről akartam írni, de több más dolog is közbejött. Egyrészt Beátának üzenem, hogy attól, hogy szerinte olyan szó, hogy "révén" nincsen, én még használom, szóval nekem van:)
Más
ESIK A HÓ! Nem hittem el, de tényleg. Fűtök. Még mindíg nem akarom elhinni, ezért néha kinézek, hogy nem valami furcsa hallucináció-e (amit esetleg az általam készített tészta okozott) de nem, tényleg esik, látom. Hideg van. Remélem holnapra eláll, mert gyanítom nem vicces hóban pizzát szállítani. Sőt, tudom, hogy nem az.
Más
Éjjel ellopták Kinga bicikliét a gangról, ami azértis furcsa, mert nagy rácsosajtóval le van zárva a gang, meg a bringa is (az nem ajtóval, de zárral) Nem árt tehát figyelni ezentúl. Fogok is.
Amitől írni akartam ma, az az angol. Én tudok angolul, és bár az angolok számára furcsa amerikai akcentusom van (igen-igen, sokak szerint egyenesen gusztustalan) de akkoris furcsa, hogy mennyire nem tudtam egyenlőre kihasználni a mindennapi életem során. Ha olyan közegbe kerülök ugyanis ahol nem anyanyelvi angolokkal vagyok összezárva (igen, a pizzabiznisz történetesen pont ilyen) muszáj vagyok egy leredukált angolt beszélni, hogy megértessem magam. Ovi, középső csoport. Valahogy úgy, mint Leo a Blood Diamond c. filmben, csak ő afrikaiban nyomja:



Szóval valahogy így kell nekem is kommunikálnom a dolgos hétköznapokban több helyzetben is. Boltban, Oyster feltöltésekor, a pizzában, az utcán, vagy bárhol, ugyanis a betelepült arcok nem tudnak angolul. Már egyszer említettem, hogy valami olyasmi nyelvet beszélnek, amit a többi hasonszőrű arctól hallottak, ergo csak azt fogják fel, ami le van butítva és egyszerűsítve. Igazából szerintem aki olyan munkát akar jönni csinálni huzamosabb ideig mint amivel én most itt bohóckodom, az angol miatt nem nagyon kell stresszelnie. A másik, hogy elképesztően toleráns mindenki. Nem csak az, hogy itt a sok betelepült náció, és az angolok elfogadják őket, együtt élnek velük, beengedik őket az életükbe, de ráadásul elképesztően toleránsak, és segítőkészek. Ezért van kiirva minden fontosabb dolog az adott körzetekben ahol ez szükséges indiai, pakisztáni vagy éppen mindenféle arab nyelveken. Furcsa dolog azért ez.
Lényegében ennyit akartam, most valahogy elintézem, hogy holnap süssön a nap. (a részletek titkosak)

2008. október 27., hétfő

Tube-rkolóz


Ez a Londoni tube térképe. 3D feelingben. Sok a line meg sok az állomás, és drága is. 25 fontba kerül nekem 1 hét tube-ozás, 15 lenne a busz, de révén, hogy elég sok a dugó, úgy döntöttem ezen nem fogok spórolni. 30 perc alatt az oxford circusnal vagyok, ez busszal 1 óra lenne, ha meg dugó van, akkor végtelen óra. Ha lesz bringám, majd akkor talán megengedhetem magamnak, hogy ne vegyek 1 hétig, de addig nem. Ráadásul a 25 font az csak az 1-2 körzet, de van még 8-as is, szóval London azéé elég nagy. Egyébként viszonylag sok a hiba is és az elakadás, de ez senkit sem mozgat meg emocionálisan ahogy észrevettem. Amikor ma mentem be, nem ment a district se ide, se oda (ez a zöld színű), meg a Victoria se (ez meg a világoskék). Mire végeztem már a central sem járt, ami engem érzékenyen érintett, mert így más vonalon kellett hazakeverednem, plusz az egyik megállót is lezárták. Egy a lényeg, senki sem idegeskedett. Mondhatnánk, hogy angol hidegvér, de révén, hogy echte angolt nemigen látok, inkább angliai hidegvérnek mondanám.
Akarnék mosni, de egyrészt elfogyott a fantasztikus 1 fontos mosószerem, másrészt pedig valaki megint rohasztja a ruháit a mosógépben. Az élet kemény. Ezenfelül lefeszegettem a gusztustalan Abdul által az utcán talált 1000 helyen szétszakadt papír lámpabúrát a plafonról, azóta nem megy el a világítás se. Értek hozzá na.
Ma főztem tésztát meg vettem ilyan bazi nagy ibrik szószt hozzá, nem is volt olyan rossz. (ez az ibrik sem rossz szó!) Holnap interjú 2. forduló ahol voltam a mult héten. Hajnalban kelek.
Mai megállapításaim:
1 - Az indiaiak hülyék, ugyanazok ismét megkérdezik folyton, hogy akkor most hol is van Hungary. Elkezdtem mindegyiknek mást mondani, várom mi történik.
2 - A Hungary-hungry örök poén minden nációnál, hosszan lehet rajta nagyokat nevetni...
3 - A managernek láttam leírva a nevét, fantasztikus...
4 - Ma a céges bringas gatyámat benyulták amig deliveryn voltam, farkastörvények uralkodnak. Holnap bosszú lesz. Janem. Holnapután.
5 - Minden indiai-paki-bangla fazonnak (barnakezűnek) fontos információ, hogy az én országomban a hivatalos valutánk hány fontot ér. Mikor mondom, hogy 330-340, hatalmasakat nevetnek. Ezek vagy hülyék, vagy a forint pontos devizaértékei a fejükben vannak 6 hónapra visszamenőleg, és a magyar gazdasági mutatókkal kelnek és fekszenek. Szerintem hülyék.

2008. október 26., vasárnap

pro

Na ma estére mentem, 6-ra (azaz 5-re, mert hiába állítják át az órát, itt akkoris 1-el többet kell dolgozni - én sem értem) és most értem haza. Annyira megborotválkoztam, hogy nagyon. 6 deliveryt megcsináltam, büszkeségem határtalan. több mint 7 font jattot kaptam, szóval már nagyon ott vagyok a szeren. Az egyik címet majd 20 percig kerestem, mert nem volt házszám, ezért az összes közelben lévő házba felcsöngettem a 36-os lakásba. A 2.-ra meglett. Felvettem a gusztustalan polárszart, alá meg a susogós rettenetet. Azontúl, hogy a saját kollégáim röhögnek ki 1 nagy baja van: Vizenyőssé izzadok alatta. Testem komplett vízháztartásának a 70%-át vesztettem el, és úgy annyira nem volt fasza hazajönni:) Holnap már az ő gatyájukat izzadom össze. Kapják be. Egyébként este melózni kellemesebb. Nincs akkora forgalom, és az egyirányú utcákba is be tudok somfordálni (ezt a szót még az életbe' soha nem írtam le) békésen, szóval abszolúte nyerő. Már a beosztásra is felkerültem, holnap 18:30-ra kell mennem, és kedden meg csütörtökön nem is dolgozom, szóval rendben van. Ja! Ellopták azt a sapkát amit én loptam tőlük a kedves indiai kollégák, de visszaloptam. Hoppá.

2008. október 25., szombat

unshaved hero

Ma találkoztunk Eszterrel, utána pedig keményen küzdöttem, hogy beérjek a pizzahelyre, de feleslegesen mentem. Ugyanis a szakállas hazaküldött, mert nem borotválkoztam:) úgyérzem vannak még benne a gyarmati időkre emlékeztető fehérellenes megnyilvánulások, de végülis mindegy, úgyis hideg volt, meg fújt a szél, úgyhogy gondoltam nem ugrok be a Topshop-ba egy full shave-re. Arról nem is beszélve, hogy kaptam új egyenruhát... Ilyen gusztustalan dolgot még az életben nem láttam, pedig azért találkoztam már pár furcsa dologgal. Polárkabát, UV-sárga színben, rajta keresztül-kasul futó fényvisszaverő csíkok, és egy szív felett elhelyezkedő Domino's embléma. Igyekeztem, de a mélyről feltörő undor azonnal kiült az arcomra, úgyhogy azonnal megpróbált lekenyerezni egy széldzsekivel meg egy "szélnadrággal" (van ilyen??) azok mind szép kék színűek. Namost az van, hogy én ezt nem fogom felvenni. Eddigis elég hülyén néztem ki a sisakban meg a nagy piros pizzásdobozos biciklivel, de hogy még egy pingvinjelmezt is felhúzzak az már soknak tűnik:) Ráadásul nincs is lámpa a bringán, csak ez a fényvisszaverő szar rajtam, tehát én nem látok, csak London lát engem:)
Na olyan mint ez, csak értelemszerűen nem ez van ráírva (bár ez lenne!...) és polár anyagból van, ami ha esik az eső 17x ekkorára megduzzad. Ja és a csík is több rajta. Szerintem roncsolja a látást is ha ránéz valaki... Megpróbálom kibulizni, hogy rávehessek valamit, legalabb a szélszarokat, meghát mégis, ne b*sszunk már szekéren - tartja a mondás...

2008. október 24., péntek

pizza+interview+bangla

Ma ismét pizzáztam, már nagyon pro vagyok, sőőőt, ugyanoda is mentem egyszer, ahova a legelső deliverymet szállítottam. Bár még nagyon messzire nem megyek, de eddig még mindent megtaláltam (lekopogom). Holnap 6-ra megyek este, kivancsi leszek, mit tartogat a szegény magyar pizzaboynak a nagyváros @ night..
3-kor végeztem, aztán húztam haza, mert mennem kellett egy interjúra egy hospitality-professional cégnél. Most nem mondom el mivel foglalkoznak, majd ha felvesznek leirom, de lusta vagyok esetleg feleslegesen bemutatni egy olyan céget ahova ha nem vesznek fel utálni fogok:) Az a lényeg, hogy rohantam, és - bár pizzafutárként ezt tudnom kéne - de nem figyeltem, hogy street, road vagy place ahova menni kell, úgyhogy volt egy kis kavarodás, de megoldottam. Jó csaj volt az interjúztató, hétfőn hívom, hogy mizu, addig pizzapower.
A bangláknak megint valami hülye ünnepük van, úgyhogy megy ezerrel a rakétázás, ami csak úgy önmagában már nem poén, csak ha más banglákat akarunk vele eltalálni az utca szembenlévő oldalán... Most ez megy, nyomják a live-célbalövést egymáson. Aki gyenge elhullik...
Ő nem bangla, de tuti ismer legalább kettőt.

2008. október 23., csütörtök

looser

Jó nagy hülye vagyok, 2 deliverym volt ma, aztán a másodikon saját magamat vertem át, és most én tartozok 75 pennyvel a kasszának:) más borravalót kap, én meg hülye vagyok. Mindegy, holnap megtorlom ezen botlásomat valakin.. Egyébként ma dumáltam Kumar-ral (neki tudom csak a nevét megjegyezni, nomeg persze Habib-nak:) és Ő mondta, hogy szarjak le mindent, csak menjek a deliveryre, mert hogy a tip-re megy mindenki, és hogy neki a legkomolyabb napján 58 font volt a borravalója, ráadásul 5 óra alatt.. Ezen most fel vagyok buzdulva:)

2008. október 22., szerda

megin' pizza

Ma csak 3 órát dolgoztam, vagy még annyit se. 2 manager van, ma a pasi volt (nem tudom a nevét ennek se, de ha megkocogtatom a hátát általában felfigyel rá) és 3 óra után mondta, hogy mehetek. Összesen 1 delivery volt, kaptam is kemény 1,5 font jattot, amit egyébként egy skyscraper szerű épület komplett megmászásáért igazából keveslek, de azért nem rossz. Egyébként eddigi (valljuk be komolynak mondható) tapasztalataim alapján akik pizzát rendelnek mindíg a legfelső emeleten laknak kivétel nélkül. Az alsóbb szinten élők: a.-nem esznek, b.-nem élnek, c.-elvonszolják a testüket a sarki indiaihoz, d.-nem szeretik a pizzát, e.-nem szeretnek engem. Mindegy. Van egy kollégám, Wendell (ő 3 L-el mondja legalább) aki brazil, és több sebből vérzik. Félig olasz félig brazil, a felesége félig brazil félig német. Wendelll egyébként bár szerinte jól beszéli az angolt az olaszt és a portugált (nomeg a spanyolt is of course) tulajdonképpen semmiféle nyelven sem tud beszélni. Dadog mint az állat és hülyén mosolyog, ezért általában énekelni szokott. Michael Jackson - Black or White c. számának előadósmódját próbáltam ma csiszolgatni Wendelllen, inkább kevesebb mint több sikerrel.
Mai megállapításaim:
1 - Ezek az indiaiak (vagy pakik, banglák mindegy) nem tudják mi hol van, de a világ bármely országáról név alapján megmondják, hogy van-e az adott országnak vízumkényszere Angliába.
2 - A banglák nem azért raknak tüzet az utca végében a földön mert fáznak, hanem mert poén. (tényleg az, főleg, hogy a tűzöltók 1 méterre vannak, tehát figyelmesek is...)
3 - A Wc-ben a következő felirat olvasható: "always wash your hands for 20 seconds with the soap - sing happy birthday twice" - Namost sztem a heppibörzdéj legalabb 25 másodperc ha 2x énekeljük, úgyhogy csalnak.
4 - A banglaünnepeken a tüzijáték nem csak a gyerekek játéka, hatalmas bangla-fun elvonuló, vagy parkoló autók alá lőni bazi nagy rakétákkal, és aztán harsányan nevetni..(éspersze meglepődni, ha a rakéta leégeti a fel karjukat)
5 - A sapi amiben ma suhantam a lehető leggusztustalanabb indiai-pakisztáni-bangladesi hibrid sapkája, tehát innen a gép mellől a hipós vízbe megyek. Holnap már lesz sajátom.

2008. október 21., kedd

pizza#2

Na ma már élesben nyomtam, 3 pizzát is kivittem, ma már 6 órát voltam. Több megállapításom is lett:
1 - Nem jól öltözködöm, szétizzadom magam állandóan, holnap már máshogy lesz.
2 - A bringa frankó, de mégsem. Kell egy bringa nekem, hogy eljussak ide-oda, nézelődjek stb, de pizzát kihordani nem túl hatékony. Mielőbb el akarom intézni a jogsim honosíttatását, mert akkor mehetnék robogóval, ami azért közelsem annyira megterhelő.
3 - Kell egy maszk, mert annyira hülyén nézek ki ezen a bringán, hogy az már félelmetes, az legalább elfedné az arcomat.
4 - Jeevan - igy hivjak a tegnapi földrajz-zseni indiait.
5 - Pizzásdoboz-hajtogató félisten vagyok.
6 - Az angol lakóházak nagyrészében nincs lift, viszont puha szőnyeg van a lépcsőn, amit jólesik összetapicskolni.
7 - A pizzán lévő ragasztott matricát sohasem úgy nézzük meg, hogy közben a pizza függőlegesen áll, mert a.-kiborul és az szopás, b.-összecsúszik rajta a feltét, c.-kiröhögnek minket az indiai futárok.
8 - A menő futárok (egyértelmű, hogy én is) a karjukra ragasztják a címet, hogy mindíg szem előtt legyen, meg mert ugye menő.
9 - A Domino's Pizza határozottan finom.
10 - Nem mindegyik indiai büdös, csak majdnem mindegyik, de köpködni az utcán mindegyik szeret.
Ma hívtak melóügyben, nem annyira kényelmes az oxford street közepén a taxisdroszton telefonálni, de aztán megszakadt, és azóta sem hívott vissza az ember. Simon a jómelós még nem hívott mindíg. Küldözgetek azért mais pár cv-t, hogy mégjobban pörögjenek az események..
Vettem teát 99p-ért, és egyre jobban hiányzik a fényképezés.
Ennyi.

2008. október 20., hétfő

life of da pizzafutár

Oké, ma volt az első napom a Domino's Pizzériában vagy miben. Állítólag ez valami kurva nagy hálózat, de nekem ez nem jött le, csak az, hogy sok robogójuk van az üzlet előtt, meghogy sok üzletük is van. 11-et beszéltem meg az indiai csajjal pénteken, úgyhogy oda is mentem addigra. Szépen bemegyek, kérem a managert, de a csaj nincs benn, csak a helyettese, valami szintén indiai-forma fazon. Mondom mi a szitu, erre közli, hogy fasza meg minden, dehogy elotte borotválkozzak meg. (a csávónak mondanom sem kell, szakálla volt, de mindegy:) Nekem aztmondták, hogy halal mindegy hogy megyek, senkit sem érdekel, kicsit meg vagyok fázva és inkabb arra hajaztam, hogy a köhögésemet palástoljam, plusz volt rajtam 1 rövidujjú, egy hosszuujjú, 2 pulcsi meg egy kabát és egy sál, szóval nem apróztam el:)
Gondoltam nyomom neki a rugalmas figurát (nem ütöm agyon, veszem le a fejét, vagy mondom neki azt, hogy én így nézek ki jól, ilyesmi) és mondtam, hogy shaving? - no problem, give me 20 minutes:) Kicsit ezen meglepődött, de annyira elszánt volt a fejem, hogy aztmondta oké. Kifordultam az üzletből és átnyargaltam a szemben lévő kisboltba. (ahol azelőtt vettem egy London A-Z-t, biztos ami biztos) Szóval bementem megint, és vettem egy csomag eldobható borotvát a lehető legérzékenyebb kivitelben, mert sejtettem, hogy nem lesz ez a borotválkozás egy könnyed mutatvány:) Utána azt zsebrevágtam, és a nyakambavettem a várost, az Oxford Street irányába, borotválkozásra alkalmas helyeket keresve.. Felrémlett, hogy a minap voltunk Eszterrel a Topshop nevű boltban, ami több szintes, és az alsón van valami kávézó, plusz ingyen vizet is osztogatnak, gondoltam ott hátha lesz egy wc. Lett is. Nagy nehezen megtaláltam, gondoltam próbálom azért valahogy rejtve csinálni, hogy ne legyen semmiféle beégés vagy összeütközés az ottaniakkal, ezért a tervem az volt, hogy - habom nem lévén - bevizezem az arcom és magamrazárok egy wc-t. Igenám, de ezek a kurva érzékelős csapok engem nem érzékelnek. Ezt már többször észrevettem. Ergo nincs viz. Miután hosszú percekig feszegettem a csapot inkább nekiláttam. Elég gyorsan végeztem, de közben hallottam, hogy valaki sikeresen vizet fakasztott, úgyhogy lecsaptam a folyó vízre. (mondanom sem kell, sem a szappant nem tudtam előcsalni abból a szarból, sem a szárítót nem tudtam bekapcsolni, illetve a csap akkor indult meg amikor sapkával a fejemen alánéztem a szappanos bödönnek. - Igen, a sapkámat érzékeli a csap, csak a kezemet nem, tehát szarrááztattam a fejem, mind1) Visszaslattyogtam, kaptam vadító kék pólót (made in china 0,01 USD/pc) és közölte a fószer (többször mondta a nevét, de egyszerűen képtelen voltam megjegyezni, a világ összes magánhangzója benne volt) hogy amig nincs meló, meg mert egyébként is zöldfülű vagyok, addig hajtogassak pizzásdobozokat. Ezt mindenki csinálja, ő is, és ebbe nekem is bele kell tanulnom. Ugyhogy elkezdtem dobzokat hajtogatni. Volt ott egy másik indiai srác (Gervin, vagy Dzsörvin, vagy Dzsidör, vagy Garwin, vagy valami hasonló nevű - egyebkent a metron hazafelé még tudtam a nevét, mostmár nem) aki megmutatta hogy kell. Gyorsan tisztáztunk pár geográfiai félreértést (nem, M.o. nem afrikában van, nem M.o. nem sziget nyugat afrikánál szintűeket..) aztán belelendültünk a dobozok hajtogatásába. Életem első fizikai munkája ez, és úgyéreztem remekül helytállok, egészen a plafonig raktam a dobozokat. Dzsuva vagy ki addigra elment, úgyhogy egyedül építettem a pizzadoboz várat hátul, ami összesen 2 alkalommal dőlt csak rám. Ezt csináltam egy ideig, utána egy másik indiai, a főnök helyettese vagy ki elkezdte nekem elmagyarazni, hogy mi hogyan működik. Namost az indiaiakat még mindig nem értem, mert motyognak, és úgy beszélik az angolt, ahogy más indiaiaktól hallották, tehát pár szó esetenként egyezik, de azért ez nem jellemző. Megtudtam, hogy honnan jön ki a rendelés, meg mit hova kell ragasztani, és ilyenek. A gépen amit pötyögött azt nem értettem, mert minden amit leütött, a képernyőn csillagként jelent meg, de gondolom erre majd rájövök. Mindezekután (eddigre a bőröm már határozottan kipattogzott a fantasztikus borotválkozós élménytől) kaptam egy pizzát. Minden pizzához jár garlic szósz, azzal leöntöttem. Pia nincs ingyen, csak kaja, viszont az nem is rossz, jó íze volt. Mindezekután, aztmondta a főnök (a hülyenevű) hogy figyeljem ki hova megy, van egy bazi nagy falitérkép, és azon lehet sasolni hogy mivan. Néztem egy ideig, aztán a kezembe nyomott egy papirt, amin egy bizonyos Harley Street volt rajta, hogy menjek oda, és nézzek körül. Itt volt már az ideje, hogy valami értelmeset is csináljak, ezért nekivágtam. Adott egy kabátot (gusztustalan) meg egy sisakot (übergusztustalan, és nagy) meg egy bringakulcsot. Kiszabaditottam a bringat és nekivagtam a Harley streetnek. Halálosan el voltam ájulva magamtól, mert a térképen azért jelentős távolságot 3 perc alatt letudtam. Ott álltam diadalittasan az elbaszott kabátomban és a mégelbaszottabb sisakban és néztem. Ez eddig ok. De! Egyirányún mentem oda, valami olyat kéne találni, ami visszafelé vezet úgy, hogy lehetőleg ne szegjem meg a közlekedési szabályokat. 20 perc alatt találtam vissza, ha nincs London A-Z-m, még mindig ott tekergek valahol az Oxford street környékén. Ez a része marhára nem lesz egyszerű azt már látom, viszont kell egy bringa. Marha jól és gyorsan lehet vele közlekedni a városban, és az idő sem rossz. Nézegetem az ebayt, mert elég jókat ki lehet fogni rajta piti áron, annyira piti áron is akár (pl 5 font) hogy az embert nem is érdekli ha ellopják. Na majd kiderül. Simon a a jómeló agencytől még nem jelentkezett, de ha szól hogy ok, akkor megyek, ha nem, akkor addig még elviccelődöm itt a pizzásoknál. Majd kiderül. Mindenesetre ez egy érdekes nap volt.

2008. október 18., szombat

4 queen and country

Na. Nem azért nem írtam mert lusta vagyok, hanem mert nem volt miről írni. Most sincs, csak kevés. De velős dolgok lesznek.
A keddi pókercéges interjú nem volt rossz, hívott is utána Simon, az agencytől, hogy milyen volt stb stb, és mondta, hogy majd jelentkezik. Aztán másnap felhívtam, hogy mi a szitu, de közben kiderült, hogy Leenek (az ottani főnök) van még 2 másik interjúja is, az egyik most pénteken, a másik jövő hét hétfőn, szóval majd csak azután derül ki, hogy felvesznek-e. Révén, hogy mindez szerdán történt, és nem akartam nagyon elkényelmesedni, felhívtam Attilát, aki pizzafutárként dolgozik, és már a múltkor is mondta, hogy kiesett náluk nemtomhány futár, ezért megszakad a sok melóba, és hogy nincs kedvem-e megnezni mi a szitu amíg nem találok mást. Felhívtam, legalább történik valami, találkoztunk, de náluk már nem volt hely, mert addigra visszajött 2 futár, viszont a Soho-ban lévő pizzériába kellett egy arc, ahova fel is vettek kb úgy, hogy én kinn vártam, amig A. bement megkérdezni. Átcsattogtunk utána a Foley str.-re, ahol mondta egy banga nő, hogy ja-ja, hétfőn menjek 11-re, majd akkor fogok kezdeni. Bringával:) Élettapasztalatnak nem lesz rossz, kiváncsi vagyok menni fog-e a dolog, egy próbát megér. Izgi, mert 15 perc alatt kell kiérni, úgyhogy nem lesz szarozás,viszont a zóna sem nagy, ellenben central-London, szóval legalább megismerem a várost. Ha meg felvesznek a másik helyre simán megpattanhatok, mert van 16 futár még rajtam kívül állítólag, szóval csak ellesznek. Teljesen részmunkaidős amíg nem tanul bele az ember, tehát interjúkra is tudok járni közben, plusz nem is itthon ülök szóval sztem jó lesz. Vagy nem, kiderül.
Abdul tegnap ismét megkért kedvesen minket, hogy húzzunk el délelőtt, mert az olaszok eláztatták az alattunk lakókat, ezért nyakamba vettem a várost. A belváros nem olyan elképesztően nagy, Shadwellből elsétáltam Westminsterig, aztán fel az Oxford Circusig, ott egy kicsit metroztam a hyde park szélére, de aztán megint séta vissza bank-ig. Vagy edzett kommandós vagyok, vagy a belváros nem is olyan nagy. (sztem kommandós) Ja! Láttam a királynőt. Eskü. A Speakers Cornernél mászkáltam, amikor jött egy motorosrendőr, és leállította a forgalmat. Aztán lovasok. Sok. Aztán 3 Rolls és 3 piros lovaskocsi, aztán még több rendőr és lovas. Az egyik kocsiban feszengett vmi királynő-forma, felismertem az aprópénzekről, csak pont a másik profilját mutatta. Gondoltam, hogy beugrom egy teára, de elég elfoglaltnak tűnt, meg marhára nem akartam volna a hidegben egy lovaskocsival átcikázni a városon, úgyhogy inkább nem mentem...

Ugyanott a Hyde parknál láttam egy ingatlanközvetítő-irodát, találtam is egy helyes kis vityillót ott a közelben 7,2M fontért. Állítólag jók a tip-ek a pizzásoknál, szóval lehet, h majd költözöm. (sztem 7-ér is odaadják)
Tegnap pókereztünk az Attilával meg a Zolival. Rájöttem, hogy tehetséges vagyok.
Ja! Ma megjött az NI numberem. Nem plasztikkártyán, hanem levélben, de ez már használható. (jegyzem ma szombat van, de a posta nem pihen)
Lényegében ennyi.

2008. október 13., hétfő

NI


Voltam ma NI interjún, semmi extra nem volt, nagy feka csávó kb kitöltött egy papírt aztán mehettem is. Nem aggódta túl magát. Állítólag 2 hét alatt megkapom a kártyát, vagy valamit. Utána rohantam a Bang@Olufsen-hez interjúra (1 vezetékes telefon 615 font, egy tv meg annyi mint egy új Opel Astra) de későn hívott a csávó, meg a google maps is csúnyán átvert a post-code alapján, többet nem fogok csak erre hagyatkozni. 3 metromegállót caplattam Kensingtonban egy kedves, de visszagondolva nem annyira meggyőző utcaseprő utasításai alapján. Végülis odaértem, kiinterjúztuk magunkat aztán jöttem is haza. Btw valami gáz volt a tube-al, mert 20 percet álltunk az alagútban, de szerencsére kemény vagyok mint egy kőszikla, így meg sem éreztem. Tényleg!

2008. október 12., vasárnap

vasárnap


Na megvolt a házibuli, illetve Jocó 30. születésnapja, minden szép volt és jó, az éjszakai buszokkal, bár vártunk vagy egy órát de elég jól haza lehetett jutni, nem volt para. Egyébként a házibulin találkoztam egy lánnyal meg egy sráccal akik ide akartak költözni ahol én lakom, de akkor már én Abdullal ledumáltam, és ezért nem tudtak idejönni, illetve találkoztam olyanokkal akik pedig laktak itt. Igazából rájöttünk, hogy Londonban 3 féle ember létezik: aki lakott, aki most lakik, és aki majd lakni fog Abdulnál. Ma meg elsétáltunk Zolival a Canary Wharf-ra ami kvázi mögöttünk van még egy kicsit keletebbre a Temze partján, nagyon tetszett, kellemes kis környék. Ha lesz fényképezőm majd tuti megyek ide még fényképezni. Mindenhol emberek futkosnak, ülnek, kávéznak, tisztaság rend, béke szeretet stb.
Ja, ma egy banglát elvittek a rendőrök pont láttuk, de annyira szívélyes és kellemes volt a letartóztatás, hogy mindenki csak nevetgélt és örült... érdekes volt.
Akartam ma menni nyomtatni, merthogy holnap van az NI interjú, de bezártak mire visszaértünk (vagy ki se nyitottak nem lehet ezt tudni) A fenti képet értelemszerűen nem én csináltam, de akár énis lehettem volna...(mondjuk sanszos, hogy a darukat lecroppolom az oldaláról, meg logot rakni tükröződésre...amatőrök:)

2008. október 11., szombat

catch-a-feeling

I'm goin' deeper

2008. október 10., péntek

péntek

Péntek ma van.
Hívtak a kártyásoktól, azaz írtak, hogy nem én vagyok a kiválasztott, de legalább szépen fogalmaztak:

"Hello Bence,

Thank you for your time spent participating in an interview and for following our recruiting process.

Many qualified and experienced candidates including you have been interviewed for this position and unfortunately not all can be selected for the limited vacancies we have. Your candidacy was seriously considered, however, we are not able to offer you an opportunity at this time.

We wish you success with your job search."

Igazából leszarom őket, cserébe ma amikor az Icelandben tejet vettem és az eladó csaj (akinek egyébként 10x szőrösebb volt a keze mint nekem, valami iszonyatgusztustalan volt - jobbat mondok: olyan szőrös volt a keze mint a lábam... imagine...) rám akart sózni egyet a Givex által gyártott törzsvásárlói kártyájukból közöltem vele, hogy az interneten olvastam, hogy a mágnescsík állítólag rákkeltő, és hogy erre figyeljen oda... éééérted, velem ne packázzanak...

Na mindegy. Utána voltam egy másik interjún, ez valami B kategóriás állás, shop assistant valami "Art Shop" - ban. Kicsit elnéztem valamit, így kereken 1 órával előbb értem oda, de nem volt gáz. Egy török faszi makogott összevissza, de végülis elcsevegtünk, feltette rutinszerű kérdéseit aztán jöttem is el. Nem hiszem, hogy komoly ecsetnepper-karriert fogok itt befutni, de sose lehet tudni. Ez egyébként Camberwell-ben volt, ami kb annyira érdektelen hely, hogy már leírni is fölösleges. Ami viszont jópofa, hogy a hetijegyes 1-2 zónás oysterem buszra ugy nem jó. Ezzel tisztában voltam, gondoltam majd veszek a sofőrnél jegyet, láttam már ilyet, nem lehetetlen. Persze tettem a hülyét, hogy vajon miért nem működik, és mondtam, hogy megveszem a jegyet, de meglátván a 10 fontosomat azonnal mondta, hogy nem tud visszaadni. A magyar mentalitásból kiindulva már szálltam is le a buszról, hogy majd valahol veszek jegyet, erre a fószer üvölt, hogy ne menjek sehovase. Üljek le, és akkor majd a Tower Bridge után feltöltöm. Nem nagyon értettem, de leültem és elindultunk. A Tower utáni 2. megállónál megállt, és mondta, hogy ugorjak be a boltba feltölteni, megvár(!). Még itt sem hittem el, áá mondom ez szopat, de legalább idáig elhozott, de nem :) Frankón beálltam a sorba a boltban és közben az egész 42-es busz engem nézett a kirakaton át. Kiálltam a sort, feltöltöttem az oystert, és utána (jegyzem rezzenéstelen arccal, csodálkozásomat palástolva) visszaszálltam a buszra, ami pedig szépen elindult.. Előttem van ahogy megkérem a Pesten a 30-as sofőrjét, hogy ugyan álljon már meg amig veszek egy jegyet és már itt is vagyok...

Holnap valami hazibuliba megyek, majd elmondom milyen volt. Lespannoltam egy bizonyos Izhmat Khan-al (igen ő a gonosz afgán a Forsyth regényben, azazhogy nem ő, hanem a neve) megadtam neki a számom és mindennap smseket irogat, mert itt lakott pár hete kb 1 hétig és ide jön az összes levele, de ezeket Abdul minden nap eltűnteti. Állítólag azért költözött el, mert Abdul egy "fucker". Ezt nyugtáztam aztán azóta jóban vagyunk. Ennek sem volt nagyon hírértéke, szóval inkább abbahagyom.

Vasárnap ne felejtsek el emaileket nyomtatni!

2008. október 9., csütörtök

interjú megint

Voltam ma is egy interjún egy bizonyos Givex nevű cégnél. A lényeg, hogy ez egy bazi nagy gift-card company, ami otthon még nem olyan menő, de itt már 100 milliós biznisz. Mint kiderült, nem arra hívtak be amire jelentkeztem, hanem valami jobbra, de ez nekem nem nagyon tűnt fel a mail-jük alapján, csak a következő pár cégen belüli alapelv:

(...)We are Warriors – competitive industry and we are relentless in our pursuit of Excellence; want to win with honour

We are Spartans – open office with few frills

We do not have: “formal breaks”, partitions, fridge, coffee machine, microwave, lunchroom or access to personal music and internet for social chat & networking(...)

Kicsit azért meglepődtem, de mint harcos odamentem, és nem is volt vészes, persze ez biztos csapda... Egy HR-es öregasszonnyal meg a Sales főnökkel csevegtünk. Jegyzem a CV-mben fel van tüntetve, hogy German - intermediate, és kicsit azért aggódtam amikor Jürgen Ketel - ként mutatkozott be, de aztán nem akart a némettudásával menőzni - szerencsére... Ami viszont jó, hogy az iroda a Trafalgar tér mellett van közvetlenül, szóval egyrészt közel van, másrész a környék is nagyon jó. Ha nem vesznek fel sales managernek, azert majd rápiritok az öregasszonyra, hogy akkor had' menjek custumer-mittomminek, mert ez legalabb komoly cég, és fix fizetés van, nem comission based-cucc.

Jövő héten jelentkeznek, hétfőn van az NI interjú, kedden a jócég interjú, kiderül. Hétfőn már mondjuk kezdenem kéne a nem szimpatikus arabindiánnál, de írtam neki, hogy inkabb szerdán mennék, még nem válaszolt, max kirúg :)