2008. december 30., kedd

Home


Igen mostmár kb 4 napja vagyok itthon(vagy 5?), ezért nem írtam eddig semmit. Most se fogok, majd ha visszatértem, kevés itthon az idő, így is sokmindenkivel nem lesz időm találkozni akivel szerettem volna. Egy biztos, eszetlen hideg van.
Majd re.

2008. december 22., hétfő

Céges buli meg ilyenek

Most hétfő van, nem kapkodtam el a céges buliról szóló élménybeszámolót, hagytam had' érjenek meg bennem a dolgok. Mostanra fejeződött be ez a folyamat. Nem volt rossz, de semmi extrát nem nyújtott, ugyanolyan volt mint amilyenek az ilyen céges bulik már csak lenni szoktak. Maga a hely nem volt rossz, a pezsgős állófogadás része egy ilyen vámpirikus környezetben zajlott, mindenhol vörös bársony meg hasonlók, és miután végignéztük ahogy az egyik indiai pincérnő magáraborít 40 pohár kitöltött pezsgőt átvonultunk a fő-helyre, ami azért nem volt kispályás. Az opera elbújhat, komolyan mondom. Elképesztő térlátásomnak köszönhetően még most sem tudom, hogy hogy lehet egy ekkora hely egy olyan épületben ahol csak lefelé mentünk lépcsőn, tehát kvázi a föld alatt...Mindegy, jóvolt és szép volt. A kaja tipikus érthetetlen 4 soros főételekből állt, de ehető volt, aztán meg mindenféle sütik is voltak, illeve egy hatalmas halom marshmallow, ami rettentően gusztustalan ugyebár. Mondanom sem kell az open bar eléggé feltüzelt mindenkit, és kb mire a 4 ügyvezető lenyomta a kis beszédét már eléggé hevesen tapsikolt mindenki. Kaptunk ajándékokat is, ez a bizonyos xmas-cracker, ami egy papír szaloncukorban van benne(azaz ez egy papir szaloncukor amiben benne van a nagy meglepetés). Alapjáraton mindenki tudja, hogy ezekben nem szokott komoly dolog lenni, de itt azért kicsit túllőttek a szervezők a célon, révén, hogy én 6db üveggolyót, osvald egy 10cm-es cipőkanalat (ezzel még mindíg lógok neki, mert azonnal eltörtem...) irina pedig egy fantasztikus 10fillér nettó értékű műanyag fényképezőgépet kapott, amiben dinoszauruszképek pörögnek ha exponál az ember, Krupa pedig egy ilyen ócska kilövőszerkezetet ami egy műanyagtallért lő ki, hogy meg lehessen vakítani bárkit bármikor. Bár a dínók már amikor kibontottuk sem pörögtek, és a kilövőt is azonnal elhagytuk, nem emiatt ócska a cucc, hanem egyébként. Mindenesetre az üveggolyóval sztem én jártam a legjobban. Ezután volt tánc, móka, kacagás, blackout, timetravelling, móka kacagás, blackout, és aztán éjfél lett, amikoris közölte a biztonsági őr, hogy akkor most azonnal húzzunk haza, vagy legalábbis innen kifelé. Nincs mese, ezeknél az angoloknál még az ilyen szervezett bulikon sem nagyon maradnak sokáig az emberek. Elhagytuk a helyszínt és otthonainkba távoztunk.
Ma már nagyon büdös volt a meló, nincs képem embereket hívogatni amikor tudom, hogy nem dolgoznak, ezért a mai napomat mobilszámok beszerzésére fordítottam, mondanom sem kell, mint mindig, most is elképesztő sikerrel. Holnap is ez lesz, illetve még szerdán is be kell menni, de elvileg akkor már csak 12-ig. Mondjuk azokat, akik durván bántak velem az elmúlt 2 hónapban szívesen felhívnám a karácsonyfa alatt, de ettől inkább eltekintek. Más érdekes egyébkét nincsen, minden ugyanolyan mint egyébként, csak kezd egyre melegebb lenni, sőt, és ezt nem csak én mondtam eddig, nagyon úgy tűnik, hogy Londonban képes az idő melegebb lenni kora reggel mint napközben. A lényeg, hogy mostanában elég kellemes az idő, el lehet lenni.
Bár még meg vagyok fázva, de az orrom még mindig csodás, így azonnal feltűnt, hogy kedd7-nek valami kajája megromlott a szobába, mert ahogy benyitottam olyan szag fogadott, mintha egy ló szájában laknék. Mondtam is neki, hogy figyelj már, nem rohadt meg itt valami halálosan véletlenül? Asszondja de, egy kis currys csirke. És amikor kérdem én erre, hogy baszod, akkor mérnem dobod ki, aztmondta azthitte csak ő érzi...Mondjuk erre elővettem a legcsúnyább lenéző tekintetemet, és kidobta azonnal, dehát akkoris. Sztem ha felhoznék egy talicska sódert, cementet és vizet, és lebetonoznám az ágyát, abba is belefeküdne este, csak reggel bonthatnám ki a hab testét:) Na mindegy, 28-án költözik, addig már féllábon is kibírom vele. Meg különbenis, ha nem lenne nemtudnék kiről írni, és az rossz lenne mindenkinek. Mondtam már, hogy 4 mobilja van?? Najó, abbahagyom..

2008. december 19., péntek

Xmas party

Most indulok a karácsonyi céges buliba ide.
Nem tűnik ócskának, majd jelentkezem, de lehet, hogy majd csak holnap.

2008. december 18., csütörtök

szemvédelem

Íme megváltoztattam a blog színét, hogy mindenki boldog lehessen. Eltűnt az ocsmány szavazás is, mindenki megnyugodhat. Más nemigen történt, ja de, taknyos vagyok, de ez aztán minden.

2008. december 17., szerda

the british job

Itt az ideje, hogy beszámoljak a melóról, amit mostmár másfél hónapja végzek, mindenki kérdezi, hogy milyen meg hogy mi van, hát most aztán megkapjátok.
Szóval az alapkoncepció (ami alapjáraton nem is rossz) hogy vannak ugye különböző nívósnak mondható sportesemények all around the world, ahova a mi cégünk a THG (továbbiakban a "cég":) szervez mindenféle VIP eseményeket(étterem, celebrity speaker, vmi exsportoló szállítás luxos pompa csillogás stb), ahova mindenféle cégek, vagy tehetősebb magánemberek befizetnek, és elviszik legfontosabb partnereiket, hogy a., megmutassák milyen faszagyerekek, hogy felveti őket a pénz, b., próbáljanak jobb kapcsolatba kerülni velük, beszélgetnek, megy a networking ezerrel, c., behúzzák őket valami nagy bizniszbe és pénzt akasszanak le róluk.
Ezzel eddig nincs is semmi gond, maga az elképzelés nem rossz, üzemképes, és ahogy a client-list mutatja sokan élnek is vele. Nem kis cégekről beszélek, szóba sem állok olyan cégvezetővel aki nem tud minimum 10M eurós éves forgalmat felmutatni. (én M.o-al és Romániával foglalkozom, a 2 országban összesen kb 1000 olyan cég van ami könnyen fellelhető, és képes ekkora forgalmat felmutatni.) Erre azért van szükség, mert maga a termék nem olcsó. Sőt, továbbmegyek, kurva drága. 14000 euró 10 főre a magyar forma-1-re szerintem önmagában horrorár, plusz erre még rájön 24% szervízdíj, ami aztán végképp pofátlanság. (nem beszélve arról, hogy vannak országok, akiknek még áfát is rá kell csengetniük, és arról sem beszélve, hogy kb bármikor megszervezem bármkinek az egészet negyedennyiből, viva árrés, akit érdekel név és cím a szerkesztőségben..:) Hogy mivel van akkor mégis a gond? Több sebből vérzik a dolog.
1.- Maga a "pitch" 2 alapdologra épül, az egyik az "urgency" a másik a "cancellation". Természetesen amikor felhívok valakit azt mondom neki, hogy baszki mekkora mázlista vagy, mert pont most szabadult fel 20 hely, egyébként már minden hely betelt, illetve az sürgősségi tényezővel teszek mégegy lapáttal az egészre, hogy ha most apám nem foglalod be, akkor buktad, mert tömött sorokban állnak a cégek, hogy foglaljanak, de één akkora jófej vagyok, hogy rád gondoltam. (ezt persze megmagyarazom az embernek, mert azért akikkel mi tárgyalunk (vezérigazgató, ügyvezető, elnök, chairman) nem hülyék, és nem szeretik ha sürgetik őket, márpedig ez van. Nem hagyhatom, hogy mással beszéljen, mert akkor tuti nem lesz foglalás, erről normális ember csak lebeszél másokat. Én már szaros alelnökkel, vagy bármilyen más divízióvezetővel, vagy igazgatóval sem tárgyalok. Emocionális döntést hoznak ezek az emberek, elképzelik ezt az egészet, megtetszik nekik a gondolat, és gyorsan döntenek, erről szól az egész. Ha ez nem megy, sajnos csőcső, elválnak útjaink, akkor "blow out" van, ha nem tudsz elverni 15e eurót 1 óra alatt vagy legalábbis gyorsan, akkor nem te vagy emberem.
2.-Credit Crunch. Az a baj ezzel a kurva CC-vel, hogy igazából senki sem tudja, hogy mi lesz, de mindenki parázik, és az első költség amit visszavágnak az ez. (nomeg azért komolyabb dolgokat is indukál, pl a Honda kivonul a forma-1-ből, a Subaru meg a raliból, és ezek azért nem kis cégek... (a subaru meg a rali olyan mint a liszt meg a kenyér) 10ből 9 ember mondja, hogy ebben a jelen gazdasági helyzetben nem fog ilyenekre pénzt kiadni, és erre nem nagyon tudok mit mondani. Vannak persze formulák amiket bevetek, de aki ilyet mond, azt jobb lerázni, mert úgyse lesz belőle semmi.
Tehát. Ez egy kurva hülye meló, ha lenne önkritikám valószínűleg minden este hánynék önmagamtól:) és bár tényleg jófej embereket ismerek meg itt, de mindenki utálja amit csinál, mindenki tökéletesre fejlesztette a hazudozási technikáit arra, hogy hogyan szerezze meg bizonyos emberek telefonszámait, hogy verjen át asszisztenseket, titkárnőket, de mindenki utálja csinálni. Ami pedig a legkeményebb, hogy néhány kivételtől eltekintve nem is hoz senki bizniszt az újak közül. Van 10-15 fix ember aki ezt csinálja már több éve, ők viszik a hátukon a céget, mi csak max mázlisták lehetünk, vagy idővel olyanok lehetünk mint ők, és tényleg kereshetünk sok pénzt ezzel, de valahogy (és nem csak én vagyok így ezzel) én nem akarom olyan emberekkel körülvenni magam akik ebben a melóban sikeresek, mert szar arcok.
Egy a lényeg, hogy maradok amíg tudok, és januártól elkezdek fixen másik melót nézni, mert ez nem pálya. Nem azért, mert összeegyeztethetetlen a személyiségemmel, hanem azért, mert semmi kedvem otthon gyűjtögetni a cégeket akiket másnap felhívhatok és akik egyrészt üvöltenek, hogy mégegyszer ne hívjuk őket, vagy éppen elsírják minden bajukat, hogy mennyire nem megy a bolt, és hogy minden nap különböző embereknek adjam ki magam, csak hogy mobilokat szerezzek meg, szóval ez nem pálya. Szerencse kell ehhez, amivel én szarul álltam mindigis. Nem nehéz meló, és lett tele-sales-es tapasztalatom (ráadásul az egyik leghíresebb ilyen londoni cégnél) de számomra kb ennyi a dolog. Próbálom a jó oldalát nézni. Pl amikor román (elbaszott egy ország az istenem, aki megsértődik az próbáljon meg hazatelefonálni néha, se nyelveket nem beszélnek, sőt, még bazi nagy multicégeknek is csak 1 bejövő vonaluk van, szóval vicc, ahogy átkapcsolnak valahova megszakad a vonal, és minden titkárnőt Mihaela-nak hívnak) titkárnőkkel üvöltözöm angolul, hogy azonnal adják meg a főnök számát, mert éppen az európai űrállomásról hívom (igen, ez működik - romániában) vagy előadom, hogy valami hatalmas szerb cégtől hívom őket, és félig angol-félig szerb nyelven üvöltözöm(jegyzem ha a másik oldalon közlik, hogy én vagyok a szerencse fia, mert az egyik biztonságiőr szarb, akkor általában nekem emelkedik meg az edrenalinszintem:), vagy amikor valami román családot hívok fel szerencsekeréknézés közben mert félrekapcsolnak, szóval ezek mókás dolgok. Nem is beszélve az esti biztonsági őrökről, akik aztán fix humorforrásai minden napnak. (hallo this is Mr Kovac you speak english?? - nein... - german?? - nooo) Pénteken megyünk a nagyon fancy xmas partira, ami szintén poén lesz, de mindenki csak azért megy el, mert ingyen kaja-pia van, és hogy ez milyen poén, és révén, hogy a cég havonta felvesz 10 új embert, és egyre fogy a hely, kb mindenki más melót fog nézni januárban, szóval érdekes dolog ez:)
Itt tartunk most, eszegetek még egy cseppet aztán lepihenek, mert holnap végzek romániával(a rém fedőnevű magyar csaj kb magyarországon már mindenkit felhívott, ma egy olyan embert hívott fel, akinek a mobiljárét 5 napig hazudoztam egy gabriella nevű titkárnőnek, szóval kicsit fájt ez a dolog, de ha valakit érdekel a bo-rsodi sör fejének száma szóljon, öccá':) és aztán új országot választok, pl biztos sok a kedves kőgazdag szlovák cégvezető, akik semmi másra nem vágynak, mint egy pofátlanul jóképű magyar fiatalember hívására Londonból:)
Ja, vége lett a szavazásnak és döntetlen lett... ilyenkor mi van??

2008. december 14., vasárnap

kinga is in hungary

Kinga pénteken nem sokat tökölődött, hanem máris hazareppent, és révén, hogy a gépe hajnali mittommikor indult, sokáig fenn voltunk, és virrasztottunk vele:)
Itt készült ez a pár kép is.
Más nemigazán van egyébként, tegnap mióta itt vagyok először esett az eső egész nap reggeltől estig, gusztustalan idő volt, mondjuk elmentem postára, meg végig-galoppoztam a National Gallery-n, de rájöttem, hogy egyrészt nem hoznak lázba a 16-18. sz-i festők, illetve hogy túl nagy a placc, majd visszatérek máskor amikor nem sietek. (nem mintha most siettem volna, de már majdnem)
Mostmár nemsokára vége van ennek a bánatos szavazásnak, nem is bánom, mert marhára zavar, össze vissza tologat itt mindent.
Nem is irok többet, mert nincs miről. Tényleg.


Félreértés ne essék, Kinga nem ilyen igaziból.


Inkább ilyennek mondanám.

Ő pedig Béla, a lakás - talán egyetlen - dísze

2008. december 9., kedd

off cucc

Itt egy videó autóbuziknak, és csak nekik. Másnak nem ajánlom, és nem is élvezné.
Kizárólag hanggal!!! Az első pár perc nem olyan izgi, de aztán belehúznak a srácok...
I miss vti badly, bár nem hiszem, hogy ezen a pályán labdába rúghatna:)



Most pedig lefekszem.

2008. december 7., vasárnap

High-Tech

Lett egy szavazás itt, amiben fontos közéleti témákat feszegetünk itt majd a neves egybegyűltekkel. Mindenki csak egyszer szavazhat. (ugye?) Egyébként itt nincs demokrácia, szóval nehogy aztán azt higgye mindenki, hogy mostantól kánaán lesz... Mondjuk úgy, hogy majd töprengek a végeredményen, vagy ez esetleg új szavazásokat fog indukálni, ki tudja...

fOTTÓ

Végre sok hónap várakozás és rángatózás után végre voltam ma újra fényképezni. Én, és az új fényképezőm, akivel máris elég jól összeszoktunk. Nem voltam sokat csak mondjuk 2-3 órát, de máris jobban érzem magam, sokat számít ha olyat csinál az ember amit szeret. Már csak egy VTi hiányzik... Egyébként új szerelmem, a HDR még nem megy tökéletesen, és nagyon új nekem, de belejövök ebbe is, holnap pedig a Canary Wharf-ra kisétálok, és csinálok pár használható képet, mert a google képkeresőjében csak túlexponált szarok vannak:)
Jaja a pofám már nagy:)
Frissítettem a blogot. Nem ezt, hanem a másikat. Azaz ezt is meg azt is. Szeretném a decembert fullra lőni, nem tetszik ez az üresség.
Más ma nemigen történt, az imént teregettem ki az ingeimet, veszek még egyet holnap, és akkor minden napra lesz 1 ingem, és elég lesz hetente 1x mosni. Nincs különösebb bajom a mosással, csak képtelen vagyok fejben tartani, és nem jó hajnali 2-ig ülni a mosógép mellett és várni hogy végezzen... Egy új nadrág viszont kelleni fog az öltönyömhöz, valahogy a mostani nadrágom és köztem napról napra mélyül a szakadék, utáljuk egymást.
Vannak viszont új megállapítások:
1 - Ha egy indiaiak által üzemeltetett (mondanom sem kell franchise rendszerű) üzletben nem lehet kártyával fizetni, biztos lesz egy bankautomata is, ami 1,5 fontot vesz le minden tranzakció után.
2 - A banglák minden egyes alkalommal úgy mennek rá a fekvőrendőrre, hogy most ugratni fognak. Látszik az arcukon, ahogy várják..
3 - Vezetni nem tudnak egyébként, csak haladnak az autóval, de ha pl parkolni kell, ijesztő amit művelnek...
4 - A rendőrök nagyok. A minap a tüntetésen vettem észre, hogy az összes rendőr olyan mint egy kosárlabdázó. A lábuk is nagy, nem mintha ez számítana..
5 - Eléggé hazavágja a zen-emet ha 2 csávó az orrom előtt smárol, ráadásul ha nem is tudok felkészülni, és meglepetésszerűen támadnak. Nincs bajom a buzikkal amíg nem előttem csinálják.
6 - Hiába látok angol celebritásokat akik el vannak ájulva maguktól amikor éppen fényképezkednek a folyóparton, én nem ájulok el tőlük amíg azt sem tudom kicsodák.. A magyarokat sem ismerem, nemhogy ezeket..
7 - Ma nem voltam elég tökös gyerek, és nem mertem felhozni egy hatalmas embermagasságú plüssdelfint a szomszéd utcából, pedig vadonat új volt... Egy ilyen vérdelfin (by Peti) ékes dísze lett volna pedig a kecónak...
8 - Amit viszont felhoztunk a Zolival kisrádió olyan szinten füstölt amikor bedugtam a hálózatba, hogy már majdnem megijedtem, pedig ez nem a főprofilom. Nincs mese, ha kidobnak valamit, annak azért általában van oka, mi viszont a tűzoltóság szomszédságában kezdünk túl bátrak lenni:)
Ezek a házak meg valamiér' foltosak lettek...

Canon EOS 1000d

Végre van fényképzőm. Hiányzott már nagyon, kevés dolog köt le, vagy kapcsol ki ennyire mint ez, ezért ma végre beszereztem tükörreflexes gépet. Canon, nekem ugye Nikonom volt, ami olyan mint a Mercedes meg a BMW, eléggé megosztja a fotósokat. Én a Nikont ismerem, Canonom sohasem volt, de most mégis emellett döntöttem, számos oka volt (bracketing, jóval olcsóbb mint otthon, cash-back, több fókuszpont, belső fókuszmotor stb) és nem bántam meg, kezes kis jószágnak tűnik, bár a használatát még szokni kell, mert minden pont fordítva van rajta mint a jó öreg D70-emen, de sztem elég gyorsan egymásra fogunk hangolódni. Mondjuk furcsa, hogy míg ez 2008-as modell, a D70 meg 2004-es volt, de mégis van pár dolog amit kihagytak belőle. A fogása és a mérete az amit a legnehezebb lesz megszokni, jobban szeretem ha egy gépnek van mérete és súlya, de a sok pluszfunkció kárpótol. Be is röffentettem a fotoblogot, tessék szépen nézegetni, remélem lesz időm majd fényképezni, és akkor fogom rendesen frissíteni mint anno. Nem titkolt tervem, hogy majd a jövőben ha lehetőségem lesz rá szeretnék valamilyen fotós melót is csinálni, végre egyszer lehetne olyan melóm amit feltétel nélkül szeretek csinálni. Úgy legyen!
Peti egy gitárt vett a minap, ma, szombat este amikor a Zoli valahol épp bulizik meg mindenki jön meg mi ketten ülünk csak a szobánkban és nyomkodjuk új kedvencünket elvakultan, de ez így van jól. (ő pengeti..)
Bevitt ma a Peti a városba egy darabon, nagyon messzire nem jutottunk, mert iszonyat dugó volt, mint később megláttam valami antiglobalista-greenpeaces felvonulás volt végig a Whitehall-on, plusz az Oxford és a Regent street és a Picadilly is le volt zárva valami autómentes nap keretén belül, szóval nem volt egyszerű közlekedni. Mondjuk ennek nem titkolt célja, hogy mindenki tudjon rendesen vásárolni, és ne kelljen a járdán nyomorogniuk szerencsétlen embereknek, de ma annyian voltak, hogy az úttesten ment a nyomorgás. A Jézuska nagy úr.
Kaptam ma a Judittól egy csokimikulást. Ennek nincs semmi jelentősége, de gondoltam megemlítem, mert csak. Belerakta a cipőmbe, de révén, hogy nekem nem tűnt fel, felhívta rá a figyelmem. Meg is ettem.
Hétfőn lesz egy új magyar csaj a cégnél, kiváncsi leszek rá, találkoztam vele, jófejnek tűnik. A másik (m)agyar csaj mondjuk ki volt ettől akadva, hogy minek mégegy magyar... Én mégegy ilyen ostoba jószágot még az életbe' nem láttam, már majdnem felidegesitettem rajta magam. Aztán elmeséltem neki egy történetet a bányatulajdonosról akinek van 3 bányásza, de aki nem hoz fel neki aranyat a bányából annak nem fog pénzt adni, most azt hiszem megértette, hogy csak az maradhat hármunk közül aki csinál is valamit... Kicsit bepánikolt ettől az összefüggéstől és fel is vette az Alien-ábrázatát amit szokott.. Halál ciki a csaj egyébként, és mindig attól rettegek, hogy majd valahogy egykalap alá vonnak vele. Meg van gajdulva, és mindenképpen mellém akar ülni, mert állítólag alatta rossz a padló, és recseg-ropog, illetve mozog amikor elmegy valaki mellette... Mondanom sem kell, hogy ez egy 5 szintes robosztus irodaházban kb annyira valószínű, mint az, hogy valaki egyszer egy diszkóban rácsap a fenekére, hogy héé bébi... (ez kizárt, ennyi pia nincs)
Decemberben lesz céges karácsonyi buli, nagyon szar nem lehet, révén, hogy valami durván puccos helyen lesz (elfelejtettem a nevét, majd megnézem) Viszont addigra kell egy fekete nyakkendőt szereznem, mert black-tie event. Lesz ingyen kaja-pia, meg valami 4 fogásos vacsora is. Mondjuk minden hónap végén a Salt nevű helyre vagyunk hivatalosak (mindenki aki a THG-nél melózik) és ott a legfelső szint ki van bérelve, és mindenki azt iszik amit akar. A múlt heten rúgtak ki egyébként egy dán csávót, aki kategórikusan oda vitte a haverjait, és mindent Marcus Evans számlájára íratott:) Halál gáz egyébként ha az ember nem tudja ki a főnöke, ezen szoktunk parázni amikor kinn vagyunk, hogy most vajon melyik ő, és melyik nem, de állítólag szőke, szóval mostanában olyan udvarias vagyok a világosabb hajú emberekkel, hogy az már-már fáj..
Ma a Tottanham Court Road északi részén flangáltam, és betértem egy arabok által üzemeltetett Samsung logoval jelzett üzletbe. Minden fasza volt addíg, amig meg nem hallottam mellettem, hogy egy eladó egy fiatal csajnak egy digitális képkeretet 120 font után már "csak neki" 100 fontért kínált... Elkezdtem onnan figyelni, és akkor vettem észre, hogy semmin nincs kinn az ára, hanem összevissza mondogatják az eladók, és lehet alkudni is. Nálam jobban kevés ember szeret (és tud) alkudni, de azért vadonat új(nak tűnő) termékeket szeretek azért egy brandelt szaküzletben fix áron megvenni..



Ismerek valakit, aki imádta ezt a számot a kandalló előtt hallgatni.
Neki küldöm.

2008. december 2., kedd

Senki sem hiszi el, pedig velem tényleg semmi extra nem történik mostanában, és nem azért nem írok, mert feldolgozhatatlan események sorozatát élem meg, hanem azért mert tényleg nem történik semmi. Az egész múlt hét olyan gyorsan telt el, hogy fel se fogtam, mire észbe kaptam már vége is lett. A meló megvan, telefonálgatok békességben, egyenlőre kevesebb mint több sikerrel, de egyenlőre fizetnek ezért is, szóval nem para. Judit (jaja, simán vágom fejből a nevét) tegnap nem aludt itthon, a facebookon láttam, hogy van valami hódolója egy kigyúrt fiatalember személyében, szóval lehet, h vele van, vagy nincs, nem tudom, nem nagyon töprengek hosszú éjszakákon át, hogy vajon hol alhat ma ez a lány... (Ez egyébként azért van, mert leszarom, és mert érzelmileg sekélyes vagyok. Tényleg.)
Ma 2 magyar csaj a metrón a saját menstruációs fájdalmairól csevegett magyarul. Nem volt ezt túl jó hallgatni...
Hétvégén Petivel megnéztük a Westfield mall-t, ami nem volt rossz, de ugyanakkor jó sem. Szabina is itt dolgozik mint kiderült, de csak mondta, látni nem láttam. Maga az egész engem kisértetiesen emlékeztetett az Aréna Plázára, ami ugye arról nevezetes M.o.-on, hogy működési engedély hiányában nem tudtak reggel megnyitni a nagy napon, dehát az élet márcsak ilyen kemény. A Westfield az arénával ellentétben készen van, és nem állnak ki csonkok a földből, és nem ázik be itt-ott, ellenben elég nagy, és tele van sok meglepően igényesen berendezett üzlettel. Minden üzlet a saját design-jával alakítja ki a saját bérelt területét, szóval nem néz ki rosszul, nem egyhangú. Van mikulás meg nagy parkoló, meg minden ilyesmi ami a plázákban lenni szokott, viszont nincs se subway, se McDon, csak ilyen felkapott salátás cuccok, szóval a magamfajta halandó akár meg is dögölhet. Tudnék még sokat magyarázni erről a helyről az üzleteiről, de egyérszt annyira nem izgalmas, másrészt pedig annyira nem érdekel ez a téma rajtam kívül senkit sem, hogy kár is pazarolnom a karaktereket:)
Ha minden jól megy a jövő héten már lesz fényképezőgépem, de ez még nem tuti, kicsit várok még a nagy karácsonyi akcióhullámra, de ha megvettem mindenképpen beszámolok majd róla. Obviously. Meg akkor a haldolkó fotoblogomba is öntök majd egy kis életet végre-valahára.
Kimmo személyében egy új kollégával bővült sales-teamünk repertoárja hétfőn. Ő beteg volt egy hónapig (nem, nem tudom mi baja volt, és hogyhogy mégis él, de bennem is ezek merültek fel...) de most visszatért. Eddig nem tudtam mi hiányzik még a körülöttem üvöltöző olasz, szerb, orosz, lett, lengyel, török, német, cseh, francia és spanyol nyelveken kívül. Eddig. A finn volt az. Egy géppuska kutyafasza a csávóhoz képest, állítólag nem hadar, de sztem ha felolvassa nekem a finn alkotmány első három sorát az átlagosnál 1-el hangosabban, tuti elhullok mint egy őzike a januári fagyban. Kezdek irtó költői lenni, és még mindíg nem mondtam semmi értelmeset sem, úgyhogy inkább abbahagyom, és bavágok valami videót ide.
Nézzétek a Lőrincéket, ez itt a reklám helye...



Mi a tököm az a Ladal?