2008. december 17., szerda

the british job

Itt az ideje, hogy beszámoljak a melóról, amit mostmár másfél hónapja végzek, mindenki kérdezi, hogy milyen meg hogy mi van, hát most aztán megkapjátok.
Szóval az alapkoncepció (ami alapjáraton nem is rossz) hogy vannak ugye különböző nívósnak mondható sportesemények all around the world, ahova a mi cégünk a THG (továbbiakban a "cég":) szervez mindenféle VIP eseményeket(étterem, celebrity speaker, vmi exsportoló szállítás luxos pompa csillogás stb), ahova mindenféle cégek, vagy tehetősebb magánemberek befizetnek, és elviszik legfontosabb partnereiket, hogy a., megmutassák milyen faszagyerekek, hogy felveti őket a pénz, b., próbáljanak jobb kapcsolatba kerülni velük, beszélgetnek, megy a networking ezerrel, c., behúzzák őket valami nagy bizniszbe és pénzt akasszanak le róluk.
Ezzel eddig nincs is semmi gond, maga az elképzelés nem rossz, üzemképes, és ahogy a client-list mutatja sokan élnek is vele. Nem kis cégekről beszélek, szóba sem állok olyan cégvezetővel aki nem tud minimum 10M eurós éves forgalmat felmutatni. (én M.o-al és Romániával foglalkozom, a 2 országban összesen kb 1000 olyan cég van ami könnyen fellelhető, és képes ekkora forgalmat felmutatni.) Erre azért van szükség, mert maga a termék nem olcsó. Sőt, továbbmegyek, kurva drága. 14000 euró 10 főre a magyar forma-1-re szerintem önmagában horrorár, plusz erre még rájön 24% szervízdíj, ami aztán végképp pofátlanság. (nem beszélve arról, hogy vannak országok, akiknek még áfát is rá kell csengetniük, és arról sem beszélve, hogy kb bármikor megszervezem bármkinek az egészet negyedennyiből, viva árrés, akit érdekel név és cím a szerkesztőségben..:) Hogy mivel van akkor mégis a gond? Több sebből vérzik a dolog.
1.- Maga a "pitch" 2 alapdologra épül, az egyik az "urgency" a másik a "cancellation". Természetesen amikor felhívok valakit azt mondom neki, hogy baszki mekkora mázlista vagy, mert pont most szabadult fel 20 hely, egyébként már minden hely betelt, illetve az sürgősségi tényezővel teszek mégegy lapáttal az egészre, hogy ha most apám nem foglalod be, akkor buktad, mert tömött sorokban állnak a cégek, hogy foglaljanak, de één akkora jófej vagyok, hogy rád gondoltam. (ezt persze megmagyarazom az embernek, mert azért akikkel mi tárgyalunk (vezérigazgató, ügyvezető, elnök, chairman) nem hülyék, és nem szeretik ha sürgetik őket, márpedig ez van. Nem hagyhatom, hogy mással beszéljen, mert akkor tuti nem lesz foglalás, erről normális ember csak lebeszél másokat. Én már szaros alelnökkel, vagy bármilyen más divízióvezetővel, vagy igazgatóval sem tárgyalok. Emocionális döntést hoznak ezek az emberek, elképzelik ezt az egészet, megtetszik nekik a gondolat, és gyorsan döntenek, erről szól az egész. Ha ez nem megy, sajnos csőcső, elválnak útjaink, akkor "blow out" van, ha nem tudsz elverni 15e eurót 1 óra alatt vagy legalábbis gyorsan, akkor nem te vagy emberem.
2.-Credit Crunch. Az a baj ezzel a kurva CC-vel, hogy igazából senki sem tudja, hogy mi lesz, de mindenki parázik, és az első költség amit visszavágnak az ez. (nomeg azért komolyabb dolgokat is indukál, pl a Honda kivonul a forma-1-ből, a Subaru meg a raliból, és ezek azért nem kis cégek... (a subaru meg a rali olyan mint a liszt meg a kenyér) 10ből 9 ember mondja, hogy ebben a jelen gazdasági helyzetben nem fog ilyenekre pénzt kiadni, és erre nem nagyon tudok mit mondani. Vannak persze formulák amiket bevetek, de aki ilyet mond, azt jobb lerázni, mert úgyse lesz belőle semmi.
Tehát. Ez egy kurva hülye meló, ha lenne önkritikám valószínűleg minden este hánynék önmagamtól:) és bár tényleg jófej embereket ismerek meg itt, de mindenki utálja amit csinál, mindenki tökéletesre fejlesztette a hazudozási technikáit arra, hogy hogyan szerezze meg bizonyos emberek telefonszámait, hogy verjen át asszisztenseket, titkárnőket, de mindenki utálja csinálni. Ami pedig a legkeményebb, hogy néhány kivételtől eltekintve nem is hoz senki bizniszt az újak közül. Van 10-15 fix ember aki ezt csinálja már több éve, ők viszik a hátukon a céget, mi csak max mázlisták lehetünk, vagy idővel olyanok lehetünk mint ők, és tényleg kereshetünk sok pénzt ezzel, de valahogy (és nem csak én vagyok így ezzel) én nem akarom olyan emberekkel körülvenni magam akik ebben a melóban sikeresek, mert szar arcok.
Egy a lényeg, hogy maradok amíg tudok, és januártól elkezdek fixen másik melót nézni, mert ez nem pálya. Nem azért, mert összeegyeztethetetlen a személyiségemmel, hanem azért, mert semmi kedvem otthon gyűjtögetni a cégeket akiket másnap felhívhatok és akik egyrészt üvöltenek, hogy mégegyszer ne hívjuk őket, vagy éppen elsírják minden bajukat, hogy mennyire nem megy a bolt, és hogy minden nap különböző embereknek adjam ki magam, csak hogy mobilokat szerezzek meg, szóval ez nem pálya. Szerencse kell ehhez, amivel én szarul álltam mindigis. Nem nehéz meló, és lett tele-sales-es tapasztalatom (ráadásul az egyik leghíresebb ilyen londoni cégnél) de számomra kb ennyi a dolog. Próbálom a jó oldalát nézni. Pl amikor román (elbaszott egy ország az istenem, aki megsértődik az próbáljon meg hazatelefonálni néha, se nyelveket nem beszélnek, sőt, még bazi nagy multicégeknek is csak 1 bejövő vonaluk van, szóval vicc, ahogy átkapcsolnak valahova megszakad a vonal, és minden titkárnőt Mihaela-nak hívnak) titkárnőkkel üvöltözöm angolul, hogy azonnal adják meg a főnök számát, mert éppen az európai űrállomásról hívom (igen, ez működik - romániában) vagy előadom, hogy valami hatalmas szerb cégtől hívom őket, és félig angol-félig szerb nyelven üvöltözöm(jegyzem ha a másik oldalon közlik, hogy én vagyok a szerencse fia, mert az egyik biztonságiőr szarb, akkor általában nekem emelkedik meg az edrenalinszintem:), vagy amikor valami román családot hívok fel szerencsekeréknézés közben mert félrekapcsolnak, szóval ezek mókás dolgok. Nem is beszélve az esti biztonsági őrökről, akik aztán fix humorforrásai minden napnak. (hallo this is Mr Kovac you speak english?? - nein... - german?? - nooo) Pénteken megyünk a nagyon fancy xmas partira, ami szintén poén lesz, de mindenki csak azért megy el, mert ingyen kaja-pia van, és hogy ez milyen poén, és révén, hogy a cég havonta felvesz 10 új embert, és egyre fogy a hely, kb mindenki más melót fog nézni januárban, szóval érdekes dolog ez:)
Itt tartunk most, eszegetek még egy cseppet aztán lepihenek, mert holnap végzek romániával(a rém fedőnevű magyar csaj kb magyarországon már mindenkit felhívott, ma egy olyan embert hívott fel, akinek a mobiljárét 5 napig hazudoztam egy gabriella nevű titkárnőnek, szóval kicsit fájt ez a dolog, de ha valakit érdekel a bo-rsodi sör fejének száma szóljon, öccá':) és aztán új országot választok, pl biztos sok a kedves kőgazdag szlovák cégvezető, akik semmi másra nem vágynak, mint egy pofátlanul jóképű magyar fiatalember hívására Londonból:)
Ja, vége lett a szavazásnak és döntetlen lett... ilyenkor mi van??

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

De meg milyen dontetlen!
Erre szoktam irni, hogy viccnek azert egy kicsit eros...

bea írta...

en nem szvaztam, mert olyan opcio nem volt, hogy szerintem igy jo, az en blogom is fekete :)

kinga írta...

Bence, nem félsz, hogy valamelyik vezeérigazgató is olvassa a blogodat? :-D

Orsi írta...

Mér' csak fekete vagy fehér lehet egy blog? A rózsaszín nem játszik?
Mellesleg én 3x szavaztam a fekete ellen, mert rettenetes, kifolyik a szemem. Fekete blogháttér szerintem 2 esetben indokolt, 1. ha azt akarod, hogy NE olvassák, 2. ha nem szöveg, hanem kép alapú a blogod. Ehhez képest a legutóbbi bejegyzésed olyan hosszú, hogy csak többszöri nekifutásra olvastam végig, és a végén már untam, de valószínűleg nem a tartalom, hanem a forma miatt. Dehát ez csak a magánvéleményem, nem muszáj elfogadni.

Névtelen írta...

Látom, megváltoztattad a színt. Szerintem azt is csinálhattad volna, hogy az alapszín marad fekete, a betűket is átrakod feketére, és teszel köréjük fehér körvonalat. Akkor aztán mondhatod hogy fekete is a betűk háttere, és fehér is. (Én meg hozzászóltam is a témához, meg nem is.)