2008. november 24., hétfő

I-have-a-dream

Sokszor amikor csak úgy céltalanul netezgetek eszembejut visszatérő álmom, amit mindenképpen szeretnék megvalósítani. Autóval keresztülmenni D-É irányba Amerikán. Természetesen számtalan más útvonal is lehetséges, de ha az ember mondjuk 20-30 napot szán a dologra akkor sokkal több megoldás nemigen fér bele, de így is sok mindent útba lehet ejteni.
Álmomban Los Angelesből indulnék, onnan fel San Francisco, Las Vegas, majd Phoenix, aztán le El paso, Dallas, New Orleans, Miami, majd onnan fel. Inkább a belsőbb államokban kéne felfelé menni, nem azért, mert a keleti oldalon már voltam és unalmas, de azért mégiscsak inkább azért. New York a cél. Ez persze nem olcsó mulatság, sok pénzt lehet ílymódon elverni viszonylag rövid idő alatt. Sokat agyaltam a dolgon, elmondom mire jutottam. (nem mintha holnap akarnék indulni, de hátha más is agyalt már ezen és neki is vannak korszakalkotó ötletei...)
Londonból egy repjegy LA-be és NY-ból vissza kb 500 font. Ha 2,7 USD egy gallon benga és a kocsi mondjuk egy nagy (i want a big convertible...) bazi állat mondjuk megeszik 3 gallont 100 km-en, akkor az üzemanyag kicsit több mint 400 fontra jön ki 5000 mérföld esetén. Egy kocsi bérlése 30 napra 600-1000 dollár kb, számoljunk mondjuk 800-al. A dolog sebezhető pontja a szállás, mert ha egy hostel 23 USD/fő akkor egy Motel is efféle lehet, vagy még több is. kaja meg mondjuk 10 font, akkor talán 20 fontból kihozható 1 nap 1 főre. DE! Ha kisbuszt bérelnénk amiben lehetne aludni akkor megspórolhatnánk a szálláskölséget (azaz leredukálnánk csak, mert valahol zuhanyozni is kell, igen ez most jutott eszembe...:) és akkor mindjárt jobban fest a dolog. Ez kb 2500 font 1 főre. Több fő esetén persze arányosan olcsóbb lesz, de vannak ugye oszthatatlan költségek, mint pl a repjegy meg a kaja, szóval 3 fő esetén is kb 2000 font/fő...
Ez egy álom egyenlőre, de ha valakinek van valami tippje szóljon, és felvésem a my_dream.doc dokumentumomba, hogy legközelebb amikor megnyitom már kevesebb könnycseppet kelljen kinyalnom a billentyűzetből:)

2008. november 20., csütörtök

big player in selfridges

A melóban kezdek egyre jobban kamuzni, mert egyre több fejesnek szerzem meg a mobilszámát...
Nem szeretnék belemenni, hogy kinek mit mondok, legyen egyrészt az én titkom, illetve mióta a blogom statjában különböző számomra messzi és idegen országok jelentek meg már nem merek csak úgy ilyen jellegű dolgokról fecserészni:) (ez a fecserészni is jó szó)
Ma meló után lesétáltam az Oxford Circus-ig, mert nem volt kedvem a buszon ülni 20 percet amíg odaérünk, inkább mászkáltam. Mondanom sem kell, a nagyárrésű kiskereskedelmi értékesítés melegágyáról van szó, a karácsonyi díszkivilágítás stb már a múlt héten megvolt, nyitókoncerttel mindennel. Pont ma olvastam az újságban, hogy a Woolworths-öt jelenleg 1 fontért árulják, mert olyan szinten el van adósodva, illetve hogy az összes nagyáruház elképesztően lenyomta az árait, és már most a prekarácsonyi időszakban is próbálnak bevonzani vásárlókat, mert ennyire nincs tőkéjük. Gondoltam ez a dolog megér egy menetet, legalább megnézem mi a szitu árfronton, én mint official ár-árfolyam-brand-árérték maniac, nekem ezt látnom kell, gondoltam én.
4 nagyáruház van ott (azaz nekem ennyi esett útba), ezek ott sorakoznak majdnem egymás mellett az Oxford streeten. Első a Selfridges, aztán a House of Fraser, a Debenhams majd a John Lewis. Egyiksem "mall", de már majdnem.



Amit ezekről tudni kell, hogy ott különbözik pl mondjuk a Selfridges (nekem talán ez tetszett a legjobban) akármelyik nagy plázától M.o-on, vagy éppen akár London többi részén is, hogy kizárólag prémium márkákkal foglalkoznak. Itt is vannak leárazások, de azért nem ugyanaz a kategória, mint azok a helyek ahol tömegcikkeket forgalmaznak. Csak hogy érthető legyen, pl az alsó szinten nemis nagyon vannak boltok, csak rengeteg parfümstand, a legnagyobb márkáknak mind van egy külön saját arculattal berendezett standja. (Armani, Prada, Yves Saint Laurent stb) Majd utána a felsőbb emeleten következnek a boltok. Ha jól emlékszem van ffi meg női szint. (Hugo Boss, Armani, Dolce Gabbana, Zegna..) Vannak ezenfelül ékszerüzletek mint a Bvlgari, és olcsó benyomást keltő órastandok, (Magyarországon persze tényleg casio meg O and O vagy mi az a másik amit nyomatnak órák vannak) de itt ugyanez Breitling-ben, vagy Tag Heuer-ben. Ugyanaz a felépítésű az egész stand, csak éppen nem 6990 forint egy Casio, hanem 13900 font egy Breitling... Kicsit oltogattam is az embert, hogy nem szeretem a Breitlinget, merthogy ami nekem volt folyamatosan késett, úgyhogy átálltam a Patek Philippe-re, hiszen az idő pénz:) Rém megértő volt, kérdezte, hogy melyik típus, mondtam, hogy a Brown-4-es az enyém, de érdekes módon nem ismerte ezt a Patek sorozatot, úgyhogy inkább odébbálltam:)
Jaigen, ami még fontos. Ezek a nagyáruházak nagyon komoly előírásokat foganatosítanak az alkalmazottakkal szemben. Csak úgy nem mehet oda senki sem dolgozni... Mondjuk ha a Dior-hoz felvesznek valakit csak úgy (azért az sem egyszerű, de mondjuk sikerült) és át akarják helyezni mondjuk pont a Selfridges-be(van Selfridges nevű buszmegálló is az Oxford streeten...) , de mondhatnék Debenhams-et vagy éppen Harrods-t is, mindegy, akkor az áruház is fenntartja magának a jogot arra, hogy az alkalmazottat külön átfuttassa a saját rendszerén. Ez 3 interjúból, majd külön orvosi vizsgálatból áll, és aki ezeken megfelelt állhat csak be ide dolgozni. Mondanom sem kell, hogy az, hogy szép emberek dolgoznak az ilyen helyeken, az alap, de beszélniük kell angolul folyamatosan (igen, ez itt angliában nem mindenhol fontos, főleg, hogy nem is beszélnek sokan jól angolul...) és komoly dress code-ok is vannak. Mindenki öltöny-nyakkendő, nőknél fekete ruha, és a smink kötelező. Még a legutolsó biztonsági őr is úgy néz ki, hogy olyat ritkán lát az ember. Rajtuk kívül tele van az egész áruház hostessekkel, akik szintén tökéletesen vannak felöltözve, szóval az egész teljesen rendben van. Átugrottam utána a Marks and Spencerbe (náluk van egyébként a nagy leárazás, kb 20%-al olcsóbb minden) és frankón rosszul éreztem magam a Selfridges luxuskörülményei után. Nem azért mert megsznobultam, de amíg az előbbi helyen minden a helyén van és tökéletes, az utóbbinál sok mindenre nem figyelnek oda, sőt a legfelső szinten frankón büdös van.
Igazából kell majd vennem egy fekete szövetgatyát, mert amit most hordok a melóba nap-mint-nap hullik szét, és gondoltam megnézem mi a felhozatal, vagy hogy mégis mire számítsak. (mondjuk valószínüleg nem ilyen helyen fogom megvenni, RÉVÉN nem költök 80 fontot egy gatyára, csak akkoris kiváncsi voltam) Ami meglepő, hogy bár a Selfridges-ben felsőkategóriás üzletek és termékek vannak, angol szemmel egyik sem elérhetetlen, és itt bukik ki az a különbség ami a két ország között van, vagy legalábbis én itt tudom érzékeltetni. Vegyünk 2 példát. Egy Hugo Boss zakó 400 font. Otthon ha egész pestet bejárja az ember sztem max 20 féle HB zakó közül tud válogatni, itt van 200, és sztem (bár erre most nem emlékszem) de gyanítom többe is kerül a szarabb otthon. Itt a minimálbér 900-1000 font ne felejtsük el, tehát és bár minimálbéren a kutya sem vesz ilyen cuccot, de akkoris elgondolkodtató, hogy 2 heti fizetéséből vesz az ember egy ilyet... A másik sokkal szembetűnőbb példa az a márka amit már sokszor kipécéztem magamnak, hogy utánajárjak, de mindíg elfelejtettem. Ermenegildo Zegna. (aki nem tudná a Zegna volt az első olyan bolt, aki az Andrássy úton nyitott üzletet mint luxusmárka) Simán vehettem volna ma egy Zegna cipőt 200 fontért. Még a talpa is bőrből volt. Sok? Nem, ha azt vesszük, hogy otthon egy kib*szott Zegna kardigán 800.000 Ft, akkor egyáltalán nem sok. Zakó is volt 800 fontért kb. Szóval elképesztő az otthoni parasztvakítás, és az árrés. Már a fejembe vettem, hogy körülnézek, és hazaviszek egy a magyarok számára az ismeretlenség ködébe vesző luxusmárkát és elkezdem 4-500%-os árréssel futtatni. Kicsit előtte megpromóztatom Bejá asszonnyal meg valami éneklő tirpákkal és kész. Esetleg küldök egyet a miniszterelnöknek aztán elmondom a Storynak és meg is van a nagy lóvé...
Csomó mindenen gondolkodtam még ma, de már mindet elfelejtettem. Node mindegy. Asszem ez a poszt csak olyan dolgokról szól amik engem érdekelnek, dehát ez van, ezért írom én, és nem mondjuk Kedd7...

A mai kívánságműsorba pedig szóljon Winettou:

2008. november 18., kedd

Zene

Kissé reggelente alulmotiváltnak érzem magam(ez így enyhe kifejezés, az ágyból alig tudom kivakarni magam:) a korai kelések miatt, ezért zenei segítségeket veszek igénybe. Eddig Oakenfold-al indultam reggelente, de valahogy nem töltött eléggé (bár a perfecto housenak van pár üteme ami azért összekanalaz). Aztán próbáltam Madonnát meg még számtalan békésebb zenét, hogy igazából ne is ébredjek fel rendesen, és még az úton is tudjak pihenni. Ennek következtében kb állva elaludtam, úgyhogy az utóbbi időkben keményebb eszközökhöz folyamodtam. Rémkoktélhoz. Fratellis ami pörgős poprock, Tankcsapda ami ütős hazai, Talamasca ami ipari goa és újabban a Juno Reaktor, amit a Peti mutatott, és teljesen rendben van ezt megállapítottuk, és a Mátrix második és 3. részéhez is ők csináltak nagyon sok betétdalt. Azért a Navras(Neodammerung)-ra metrózni reggelente még mindig egy új dimenzió...



Egyébként ebben szanszkrit nyelven dalolásznak régen még tudtam hogy mit, de mára beláttam, hogy nem volt semmivel sem jobb úgy az életem, úgyhogy mint felesleges információt töröltem.
Btw Judit (mert ez a neve) tegnap is meg ma is itt aludt, nem volt semmi para vele, nem nagyon zavarjuk egymás köreit, netezget csendesen, és kész. Eddig sem swingeltem pucéran a szobában, ezután sem fogok. Ő meg pláne. azaz !
Ma kiderült, hogy a lengyel srác is felmondott a melóban, hullanak az emberek keményen, de szerencsére én még keményebb vagyok, vagy jobban tudok a pénzre koncentrálni, ez még nem derült ki, de a végkifejlet tekintetében azt hiszem nem is lényeges. Még mindig nem adtam el egy ilyen szar csomagot se, viszont nem csak én, hanem senki más sem, egész múlt héten a 70 saleses összesen 2 csomagot adott el, úgyhogy nem eszik olyan forrón a kását. Ez a credit crunch a lehető legszarabbkor jött, minden cégnél az első amit visszavesznek azok az ilyen jellegű marketingkiadások, mindenesetre majd meglátjuk. Egyre több mobilt szerzek meg és egyre nagyobb marhaságokat hazudozok zsigerből a telefonba, szóval kezdek asszimilálódni, de ez akkorsem életem nagy melója az már egyszer biztos:) Mindenesetre mostmár idén nem variálok, meg még az is lehet, hogy rájövök valami kozmikus okosságra és elkezdem felhalmozni a csilliómillió euro és fonthegyeket. Im very positive.

2008. november 13., csütörtök

240 font

Szereztem lakótársat. Lány és magyar, normálisnak tűnik. Bébiszitter, már sok éve itt van, és Canary Wharf-on dolgozik, ami ide baromi közel van, szóval neki ez elég ideális. (bár Zoliékkal agyaltunk azon hogy vajon CW-on vannak-e egyáltalán gyerekek, de ez végülis részletkérdés...)
Ma áthozza a cucca nagyrészét, és holnap már itt fog aludni. Kértem Abdultól mégegy ágyat. (azért is kellett nekem lány, mert ez volt az alap felállás, és rá mondhatom, hogy igen ez AZ a lány, mert sanszos, hogyha abdul megtudná, hogy ez nem AZ a lány, vagy ha fiú lenne - ami még kiderülhet (ez egy enyhe utalás volt igen) - akkor felemelné a rentet. Abdul szóval tegnap bevágott a szobámba egy olyan ágyat, amire én a cipőimet se raknám, de aztán szerváltam rá egy szivacsot (amin meg kávé - vagy vér? folt van) úgyhogy már nem annyira para. Elég szűkösen leszünk, de 240 font az 240 font.
Na közben megjött, normálisnak tűnt, hozott egy akkora koffert mint egy koporsó, és kb 600 kiló. Holnap költözik be.
A meló elég hardcore.. 2 csaj, egy olasz meg egy spanyol a második nap reggelén felmondott, valahogy nem tudtak azonosulni azzal, hogy folyton kamuzni kell, dehát az élet kemény. Nekem sem olyan egyszerű egyébként, de sokkal egoistább vagyok annál, hogy fennakadjak ilyen problémákon. Ma is lehazudtam az eget bárkinek csak hogy megkaparintsak egy telefonszámot, de még mindig sehol nem vagyok a többiekhez képest, akiknek már van vagy 5 telefonhangjuk (öregember, buzi, gyerek, nagyfőnök, szerető). Én egyenlőre a sajátomon kívül csak 1-et tudok üzembiztosan adni, azt is csak ha befogom az orrom, de folyamatosan képzem magam:) A magyar csaj nem szimpi(olyan fontoskodó, mindig rosszkor rosszat kérdező, de magolós és nem túl okos (pl a szerb srácnak Borisnak nem jött be, hogy nem tudta, hogy mi Szerbia fővárosa, és hogy akkor most hány ország is határolja Magyarországot...(tisztára olyan feeling mint a pizzériában...))) pont az a fajta akit messziről elkerülök, de most mi vagyunk a "hungarian team" úgyhogy megtűröm, csak ne lenne állandóan fekete karikás a szeme, amorf teste és idegesítő hangja..
A szerződéshez muszáj volt bankszámlát nyitnom, de kaptam a HR-től egy papírt amivel igazoltam, hogy itt dolgozom, és így a kajaszünetben simán nyitottam egyet az HSBC-nél internet banking, debit kártya, minden. Kaptam egy névjegyet az ügyintézőtől, azt mondta 24/7 hívhatom ha bármi gondom lenne a számlával... Azért kiváncsi lennék mikor lesz az OTP-nél ilyen szolgáltatás, hogy Marikát felcsöröghetem hajnali 3-kor, ha elfelejtettem a PIN kódomat. Postán fogom megkapni a kártyát. Home Office Registrationom is lesz, ráadásul eztis a cég fizeti, úgyhogy abszolúte elégedett vagyok, de ha a magyar csaj vagy a török (aki sztem szimplán idióta) előbb hoz össze valami bizniszt mint én, agyfaszt kapok, és elsüllyedek. Most lezuhanyzom és lefekszem, mert elpilledt a remek (és ma határozottan hímsoviniszta) testem/fejem.

(Ez nem én vagyok)


2008. november 10., hétfő

na

Olyan régen nem írtam, hogy alig tudtam belépni. De most itt vagyok, örvendjünk. Ma volt az első napom, mint Sales Executive selling VIP Sporting Event packages... Már tudom mit kell csinálni, tudom hogy hol, tudok mindent, csak még nem tudom, hogy menni fog-e, de kiderül. Kb 3 hónapom van elvileg amíg el tudok itt bohódckodni anélkül, hogy kivágnának, de én inkább hatékony szeretnék lenni, mert akkor kapok jutalékot, amit ugye szeretnék, mert a pénz jóbarátom. Egy a lényeg, megpróbálok eladni VIP csomagokat, és ha sikerül sok pénzt kapok, ha nem akkor nem.
Kecó. Mégsem költözöm Péterhez, mert Abdul kitalálta, hogy oké, de akkor felemeli a Peti bérleti díját 160 fontra, ami már pofátlanul sok, és nem jó senkinek sem. (hosszútávon abdulnak sem, de ő nem azafajta hosszútávon gondolkodó bangla-fazon) Petinek meg nyilván nem éri meg, mert annyival lenne csak beljebb, hogy annyiért már nem éri meg neki feladni az önállóságát, szóval tiszta sor. Tehát, vagy lakótárs, vagy esetleg költözés. Oda már eljutottam, hogy inkább maradnék. Jófejek a lakótársak, és közel van minden, ez pedig a két legfontosabb szempont. Viszont rugalmassgom határtalan mint mindíg, szóval nem tudom még mi lesz.



Megnéztük Jocóval meg Kingával az új James Bond-ot. A Casino Royal is csak idővel ért meg bennem, de mára már merem mondani, hogy a legjobb eddigi JB film. Ezt viszont idővel egyre szarabbnak érzem. Nem voltak kütyük, nincs Q, nem voltak JB megnyilvánulások, túl sűrű volt az egész, a gonosz nem volt elég gonosz, a nő nem volt elég jó, és még sorolhatnám. De Daniel Craig még mindíg nagyon jó JB, szóval jó választás volt, de sztem ez a film így szar. Gyanítom a hagyománykedvelő britek nyomására a következőben visszatérnek azok a dolgok amik mostis nagyon hiányoznak.
Új megállapításaim:
1 - A 15-ös busz valószínüleg a holdon is megáll, és aztán saját maga sem tudja hol van, mert a lehető legváratlanabb helyeken tűnik fel.
2 - A buszon 10 percnyire fűtenek. 10 percig fasza, aztán már éget. Én, aki egy órát ülök rajta sokat szoktam ezen gondolkozni...
3 - Angliában nem szokott csak úgy esni. Ha esik az eső a szél is fúj, nincs mese.
4 - Fekete öltönycipőben elesni a csúszós járdalapokon nagyon nem poén az esőben munka előtt. Én persze nem estem el, de tudom, hogy szar lehet...
5 - Természetesen csak akkor esik, ha az esernyő otthon figyel az ágy mellett a "semmiképpen ne hagyd itthon" kupac tetején...
6 - Az eső nem esik akkor amikor nem lát esélyt arra, hogy ENGEM eláztasson. Tehát amikor bemegyek kaját venni azonnal eláll, esetenként a nap is kisüt, hogy kicsalogasson. (én persze mindíg bedőlök ennek az ócska trükknek)
7 - A 14 éves feka gyerekek akkorák mint az állat.
8 - Kaptam egy iwiw meghívót. Kinek kértem? Valakinek biztosan, majd szóljon.
9 - Lehet angliai cuccokból is kifogástalan gulyást csinálni (by Peti)
10 - If you have 5 dollars, and Chuck Norris has 5 dollars, Chuck Norris has more money then you...

talán inkább lefekszem...

2008. november 5., szerda

Ebben a bejegyzésben lesz minden. Tényleg.

Nem is tudom hol kezdjem az elmúlt 2 nap összefoglalását, sűrű volt nagyon, vannak jó dolgok, és vannak rosszak, de olyan szoros kölcsönhatásban, hogy még énsem látom át teljesen. (plusz mialatt itt irogatok a banglák felrobbantják egész londont a rakétáikkal, ma biztos valami extra "halal" nap van)
Szóval. Kezdjük az elejéről.
Ugye révén, hogy egyedül maradtam a 2 ágyas szobában ez egy olyan probléma lett amit mindenképpen meg kell oldanom, méghozzá ASAP. Havi 500 fontot fizetni egy szobáért jelenleg számomra nagy luxus, sőt, nem is engedhetem meg magamnak. 2 opcióm maradt. Vagy szerzek egy lakótársat, vagy elköltözöm. Mindkettőnek van hátulütője bőven, dont worry...
Az elmúlt 2 napom ráment arra, hogy ezen agyaltam, és hogy őszinte legyek nem jutottam semmire, valahogy nem pörög az agyam, vagy egyszerűen csak nincs jó megoldás, nem tudom, de mostmár engem idegesít a legjobban ez az egész töprengés, szóval ideje volt huszárosan intézkedni. Annyit mindenesetre kivakartam az agyamból, hogy nem szívesen laknék együtt idegennel, legyen az magyar, vagy nem magyar, nő vagy nem nő, tökmindegy. Vagy olyannal lakok akit ismerek, vagy egyedül. Igazából személyiségeim egész jól megvannak egymással, és hosszú agymunka árán rájöttem (tényleg sokáig tartott, esküszöm), hogy inkább lakom akkor egyedül, mint valakivel, jobb ezestben nem kompromisszumokat kötni. Namármost, van egy hely ahová Gábor barátom, aki ugye nem tudott a már említett okokból jönni beköltözött. Wood Greenben van, a tfl szerint ugyanannyi idő alatt érek be onnan a Marble Arch-hoz mint innen, szóval ezzel nincs is para. Maga a környék az amire én inkabb kivancsi vagyok, ezertis megyek holnap megnezni a helyet. Mondanom sem kell a dolog azert ennyire nem egyszerű, mert én ide kifizettem 240 font kauciót (depozitot) amit nem szeretnék bebukni. Már kezd összeállni a fejemben a hihetetlen kamutörténet amit be fogok adni Abdulnak, temészetesen megspékelve olyan részekkel is, amik majd felkeltik az érdeklődését, és nem akar majd haragban elválni tőlem. Erről legyen elég ennyi, még csiszolom a tervet. Ha nem akarja visszaadni a kauciót, akkor hogy barokkos legyek rábasztam, mert akkor elvileg le kéne laknom (jegyzem ez is a jobbik eset, ha nem rak ki az utcára, amit szintén kinézek belőle) az egészet, ami még 2 hét, de még mindig nem December 5, amikor a fizetesemet megkapom az új helyen, plusz igazából egyértelmű pazarlás egyedül ennyit költeni egy szobára. Ezeket a dolgokat kell valahogy ügyesen megoldanom, hogy aztán én legyek az aki nevet a végén a fehér fogaival, és Abdul legyen az aki sír a zöld fogaival. Sanszos, hogy okosabb és dörzsöltebb vagyok nála, de meglehetősen jobb helyzetben van a mi kis csatánkat illetően. Kiderül.
A következő dolog a meló. Révén, hogy az új helyen a dress code "smart" és mint olyan a nyakkendő is kötelező nem tudom megoldani, hogy onnan menjek a pizzába dolgozni, plusz nem is feltétlen vetne rám jó fényt, ha kiderülne, hogy mellette még pizzaboyként is tevékenykedek. Ma azért megpróbáltam megoldani, hogy ha 16:40-kor végzek gyorsan hazamenjek átöltözzek és beérjek a pizzába 18:30-ra, de legyünk őszinték ez már akkor elabortált ötlet volt amikor kipattant a fejemből. Mondanom sem kell nem kicsit késtem el, pont 20:00-ra értem ma be, ami barátok közt is másfél óra késés. Révén, hogy az új meló jónak ígérkezik (egy időre biztosan, de lehet, h tovább is) úgy döntöttem felhagyok a pizzás playboy élettel, ezért közöltem a managerrel (nem a nővel, hanem a mássalhangzónevűvel) hogy felmondok, merthogy better job stb. Íratott velem egy felmondólevelet, és tett pár szemrehányást, de nagyon nem tudott mit csinálni, miután közöltem vele, hogy még egyszer nem szeretnék már felülni a bringára pláne, hogy megint esett(és a cuccom ismét máson volt...) Pénzt viszont még mindig nem adott, hanem azt mondta, hogy hívjam fel holnap Punitát (végre megtudom a nevét ennek a szerencsétlennek is) mert ő a nagygóré, és majd ő elmondja, hogy mikor kaphatom meg a pénzemet (ez kb 100 font, tehát nem sok, RÉVÉN hogy csak 1 hetet fognak kifizetni, de azért ezis pénz. Ha nem fizetik ki hatalmas balhét csapok, mert sztem indiában sem dolgozik senki 3 hetet ingyen, ráadásul nem esőben. (najó, indiában talán igen...) Ez a dolog holnap kiderül, kíváncsi leszek, hogy hogy alakul majd, mert kell az a pénz, főleg, ha a depozittal para lesz.
Meló.
Ma, holnap és holnapután zajlik a sales trainingünk. A cég THG (The Hospitality Group) ami egy Marcus Evans Company (továbbiakban: ME) Tőbb fő szegmense is van a cégnek, de ez egy sporting hospitality-vel foglalkozó cég, akik iszonyat összegekért árulnak sport-csomagokat VIP ellátással. Tehát pl Forma-1 jegy, 5 csillagos szállodában ebéd, aztán a futam után vacsora, Eddie Jordan meg hasonló kaliberű speakerek stb stb, pompa csillogás kacagás. Ezeket a csomagokat bazi nagy multicégek veszik. Nem olyanok akikről gondoljuk, hogy nagyok, hanem akikről tudjuk, hogy nagyok. Pl IBM, DHL, SONY, a legnagyobb bankok, Shell, olajcégek, Nokia stb stb, tehát a cég a partnereit a világ 2000 legnagyobb cége közül választja ki. Nem olcsó. Egy F1-es cucc ára simán lehet 10000 Euro is fejenként. Ha a cég mondjuk el akarja vinni 5 nagy partnerét, hogy éreztesse milyen fontosak neki az máris 50000 euró, ami azért nem kevés pénz, kevesen engedhetik meg maguknak. De a cég megy és virul, láttam énmagam is, plusz elég jó fizetést is adnak, szóval egy próbát megér. (persze csak 3 hónapig, aztán ha addig se csinálok semmit gyanítom úgy kiraknak, mint a macskát szarni) Ami egyébként érdekes a ME cégekről, hogy a névadóról senki sem tud semmit a világsajtóban, csak azt, hogy baromi nagy cég, 3500 alkalmazott, és kb 350M font éves bevétel, de még fényképük sincs az emberről, semmi. Állítólag 63-ban született, de ez sem tuti. Aki ma a traininget tartotta aztmondta, hogy találkozott már vele, én próbáltam pedzegetni a tax-exile részét, hogy a cégek a Bermudára vannak bejegyezve, de nem értékelte nyomozói munkámat, úgyhogy inkább kussolok:) A lényeg, hogy poénosnak tűnik a dolog, persze még nem tudom mennyi ebből a krém és mennyi a valóság, de kiderítem bizisten:) 10-en vagyunk a trainingen, mind sales-esek. Az összetétel sem egyszerű... 2 magyar, 2 francia, 1 olasz, 1 lengyel, 1 cseh, 1 spanyol, 1 török és egy ukrán van most ebben a brigádban. Mind el vagyunk már osztva, hogy ki kinek a teamjében lesz. Nekem a kevésbé szimpatikus fazon jutott, de azért ő sem tűnt rossz arcnak. A másik magyarral, aki lány már dumáltuk is, hogy azért valószínűleg nem eszik olyan forrón a kását, tehát azért a magyar piac nem az ilyen jellegű beruházásairól híres, de ha ők hisznek ebben, és megéri nekik 3 hónapig fizetni nekem, akkor nekem is megéri, és máris hiszek benne, nagyon. Olcsó vagyok, tudom:)
Kiderül minden, most egyenlőre ennyi jutott eszembe az elmúlt napok agyalásaiból, majd még írok holnap vagy valamikor, hogy mi a szitu. Éljek.

2008. november 3., hétfő

késő van/korán

Azért most írok, mert ismét taktikai hibát követtem el a mosógéppel kapcsolatban. 3 rekesz van, és nem emlékeztem kristálytisztán, hogy melyikbe is kell a mosóport önteni. Természetesen rosszul választottam, így a ruháim vízzel lettek átmosva, úgyhogy el kellett indítanom mégegyszer úgy, hogy egy kiskanállal átmertem a mosóport egyik résből a másikba. Most várok, nemsokára vége. Remélem. Benne van a pizzás szerelésem, amit holnap estig meg kell szárítanom, úgyhogy muszáj megvárnom.
Ma a pizzában közöltem a managerrel, hogy pénteken nem tudok bemenni délelőtt, merthogy van egy másik melóm, és ezentúl csak esti műszakot tudok vállalni. Nem hitte el, hogy nem megyek be pénteken, kurvára meg fog lepődni:)
Igazából bekaphatja. Az első hetemet nem fizette ki, révén, hogy trainee voltam, és bár full-time-on vagyok, de napi 4 óránál többet még egyszersem dolgoztam, de inkább 3-at csak.
Hétfőtől lesz a harmadik hetem ott, de a csúsztatott fizetés miatt pénzt még nem láttam, csak a jattot. Ma aláirattak velem egy köteg papírt, volt benne egy oldal arról, amiről már hallottam, hogy 60 fontot levonnak a uniform-ra, amit majd visszakapok ha felmondtam, vagy kirúgnak. Nekem szerintem a fizetésem sincs 60 font, de ebből még lesz balhé, merthogy nem vagyok/leszek hajlandó 1 db 50 penny értékű gusztustalan neylon pólóért 60 fontot fizetni. Elvileg a gyönyörű UV poláromra és szélszettemre gondolnak, de révén, hogy ezeket ma ráadták (hopp indul a centrifuga..) egy gusztustalan néger-indiai keverék fazonra nem érzem teljesen magaménak, ezt meg is fogom neki mondani. Nem is beszélve arról, hogy minden nap az összes cuccomat széthordják, és nekem csak gusztustalan agyonhasznált szakadt darabok maradnak. Ez még egy izgalmas kör lesz, majd kiderül.
Szerdán kezdek a THG-nél az új helyen, ott is van training, de azt már legalább kifizetik(majd erről beszámolok, hogy mivel is foglalkozik a cég, de majdcsak ha már elmondták, marhaságokat nem akarok írni, meg lusta is vagyok).
Lakótársat még mindig nem tudtam szerezni, de dolgozom az ügyön, mert meglehetősen fontos a dolog.
Már játsszák a James Bond filmet, remélem valamelyik nap megnézzük a többiekkel, mert az jó.
Új megállapításaim:
1 - Az afgánok is hülyék. A minap találkoztam egy afgán futárral aki mondta, hogy a feleségének a testvére Hungary-ben lakik, Szófiában...
2 - Simán meg tudok inni 6 pint tejet egy nap alatt (3,5 liter)
3 - Esőben tényleg nem jó pizzafutárkodni, nemcsak mert elázik az ember, hanem mert leázik a karjáról a cím ahova elindult, és amire természetesen nem emlékszik fejből...
4 - Naponta borotválkozni még mindig rossz dolog.
5 - Ha a nálunk lakó 2 olaszból 3 olasz lesz de csak 2 fizet, arra Abdul 1 perc alatt rájön, és razziákat tart.
6 - Nem minden olasz buzi aki piros nadrágban és szalmakalapban jár, de valószínűleg kacérkodik a gondolattal...
Update:
7 - Hiába kussol a mosógép, még azért ügyintéz...
8 - Ez pedig szerintem egy rém humoros videó: