már megin'?

Igen, ahogy már szó volt róla, emberünk ismét berakta egy képemet a minap a Londonpaperbe, ráadásul a saját nevemmel, ami ugye nem rossz, pont ez az, amit nem nagyon gondoltunk volna. 3-at küldtünk neki, 1 még van nála raktáron, de szerintem küldök neki még egyet este, nehogy úgy érezze, hogy elhanyagolom.
Volt itt Zs a hétvégén Brüsszelből, eléggé elfáradtunk, az intenzív mászkálás és jövésmenés nem nekem való, pláne, hogy a mostani melóban is állandóan csak mászkálok bolt és bolt között. A meló egyébként nem rossz, ha fizetnek és korrektek lesznek még jó is lehet. A lényeg ugye az, hogy van x bolt (120) nyugat Londonban, akiknek van ilyen GlobalCell SIM kártyája, amiket árulnak, azaz kéne, hogy áruljanak, de révén, h egy garast sem fizettek érte, nem nagyon törik magukat. Itt jövök én a képbe, mint a segítő kéz, aki elmondja ezeknek a szerencsétleneknek, hogy mi is az tulajdonképpen, ami a pultjukban figyel. A 120 boltból van kb 10-15 lengyel, pár orosz, de nagyrész indiai boltokról beszélünk. Itt londonban minden utcasarkon van egy kisközért, amit vagy egy arab, vagy egy indiai üzemeltet, marha sok cukorkával meg csokival és chips-el, meg ugye mindenféle ilyen calling-card-al. A fő baj az, hogy Habib, vagy Mohamed, aki anno megrendelte tőlünk a kártyákat az adott üzletbe, vagy nem él már, vagy nem emlékszik rá, vagy csak szimplán leszarja, így nekem kell a boltban ülő Habib2-nek elmagyaráznom, hogy mi is ez, és miért is jó az neki, ha eladja. Ez azért nem egyszerű. Mondanom sem kell, proper english-t itt sem lehet használni, mert kb semmit sem értenek, vagy ha értik is, szimplán nem érdekli őket. Van valami értékesítési verseny, amit aki megnyer, mehet a Kanári szigetekre 1 hétre. Pontosabban 1 Sim fog nyerni, és akinek az üzlete eladta azt a kártyát mehet majd nyaralni. A legdurvább, hogy az én boltjaimnak van a legmagasabb aktiválási száma, ergo esélyem nekem van a legtöbb. Kár, hogy nem értem hogyan, hiszen akikhez én járok azok mind hülyék és beleszarnak, szóval nem nagyon értem kik azok akik a kártyákat eladják, de amíg nem robban ki egy ilyen jellegű botrány, addig én sem idegesítem magam emiatt. Ma jöttem rá egyébként, hogy ritka szarul kolbászolok a boltok között, és ez mind az Uxbridge road miatt van. Ez egy olyan út mint mondjuk otthon a Hungária körút, csak azzal a különbséggel, hogy míg a hungária az hungária, itt egy lehel-árpád szakaszon más neve van, aztán más neve van kinn zuglóban is, szóval abszolúte követhetetlen. Így lehet az, hogy minden nap olyan boltokba ütközöm, amik alám tartoznak, de teljesen más körben szoktam őket letudni. Ennek ma a végére járok. Egyébként kicsit szarul voltam az elmúlt napokban, így a reggeli irodai témázgatás után mindig hazajöttem és visszafeküdtem egy kicsit, és csak utána indultam, de ma is pl már 8-ra végeztem, holott 3-kor indultam itthonról. Szóval nem rossz. Ja, és fizetik az oysterem 70%-át, ami egyébként nem kevés, a kis utazgatásaim egy hónapban kb 150 fontba kerülnek.. Kiderül majd a dolog, egyenlőre nem tűnik rossznak, de az ördög nem alszik.
Az új mosógépünk igazán remek(!jegyzem HEC márkájú!), tegnap beraktam egy 100 perces programot délután 2-kor, és este 9-kor még vidáman pörgette, szóval azért résen kell vele lenni, meglepő módon abdul nem a legdrágább modellt vette meg. Apropó mosógép:) Ezek az indián állatok nem levitték a régi mosógépet, hanem legurították a lépcsőn, csak ezután derült ki, hogy nem is volt semmi baja, csak a mosogató csöve volt eldugulva. Persze L-el falhoz lettünk állítva, hogy mi tettük tönkre, mert eldugaszoltuk a csövet, de nem volt már abdul fiának túl nagy hitele, miután közölte, hogy a másik mosógépnek nem volt semmi baja, amíg Ő nem gurította le a lépcsőn:) Az élet kemény, ezek meg állatok.
Ma beszedettem egy olyan thai boltból a kártyákat, ahol olyan szag volt mintha az öregasszony hányást erjesztett volna nejlonzacskókban. Velem nem lehet lacafacázni. (Beus, ezt így írják?)

Ez pedig a kép, ami nincs megvágva. Halál gáz, hogy nem vettem észre, és az újságból kell értesülnöm:) A pofám az nagy igen:)