alive

Voltunk a minap a Primarkban, ami egy frankó hely. Maxi marketing, maxi beruházás, maxi fenntartási költségek, mini haszon és maxi embertömeg. Így lehetne jellemezni. Minden van, pofátlanul olcsón. Kb 40 fontból a következő dolgokat vettük a teljesség igénye nélkül. 2 öltönynadrág, kb 3 v 4 ing, 1 papucs, egy szennyestartó, 1 pár cipő, 2 öv, 2 pléd, nagy zoknicsomag, meg még volt valami, majd L-t megkérdezem, nekem már nem rémlik. Az a lényeg, h olcsó, és mindíg dugig van, a Marble Archtól 1 percre. És nem is C, hanem minimum B kategóriás kínai cuccok, szóval kb az amit mindenki brandelve hord magán. Remek dolog a kiskereskedelem.
Más. A minap voltunk a Troy nevű helyen ahol L a standard (egyébként nem kispályás,) fellépők után beállt jam-elni, és hát nem volt semmi. Ügyesafiú.
Most hogy már van szennyestartónk is, vettem egy normális manfrotto álványt, úgyhogy rendesen tudok majd mostmár fényképezni.
A melóban a rém fedőnevű magyar csak összehozott egy 4 fős dealt valami noname magyar céggel, úgyhogy most irigykedem. Mondjuk vele ellentétben nekem nem hullik ki a munkától már egyébként is megőszült hajam, és nem agonizálok minden telefonhívás előtt, illetve képes vagyok szocializáltan viselkedni (már ha van ilyen) és nem utál mindenki, szóval nem feltétlenül járok rosszabbul mint ő. Mindegy, azért b*ssza a csőröm. Volt egyebkent review-m, és nem mondták, hogy ejnye bejnye, szóval valószinüleg febr. végéig nem vágnak ki, addig meg csak szerzek vmi melót. Kiderül.
A fotoblog egyre szarabb, lassan átcuccolok a flickr-re, mert már a képeket sem engedik nagyítani, ami ha ennyire összetorzítják őket sztem a minimum lenne, de ez van. Még kicsit nyomom ittisottis, aztan majd kiderül.
Akartam még valamiről írni, de most hirtelen nem jut az eszembe. Na mindegy. Egy a lényeg, minden oké.

Ő meg balra néz.