2009. március 3., kedd

well

Március van, most 3 hete vagyok ennél a cégnél, egyenlőre úgy tűnik rendben lesz, bár a főnöknő (aki orosz, vagy ukrán, mindegy) kissé instabil idegileg. Ez azt jelenti, hogy néha én vagyok a király, aki a legjobban végzi a dolgát, néha pedig én vagyok a katasztrófa az életében, amivel alapjáraton nem is lenne semmi baj, leszámítva, hogy ezek az időszakok naponta váltogatják egymást mindenféle ok és okozat, illetve értelem nélkül. Mindegy, így izgalmas az élet. Ami biztos, ha tényleg gatyába akarom rázni ezeket az idióta boltosokat, és ehhez fegyvert sem használhatok, tény, hogy kb egész nyugat-londont fel kell ásnom normális boltokért, mert a jelenlegi partnerek egyszerűen csapnivalóak. Van olyan bolt, ahol már 4x voltam, de még mindig nem tudja miről van szó, van aki most vallotta be, hogy kidobálta a kártyákat, van aki most értette meg, hogy kiakasztani azt a papírt, amin az ő árrései szerepelnek üzletileg nem egy működőképes hozzáállás, és hasonlók. Minden nap meghalok 7x amíg ezekkel a szerencsétlenekkel vitatkozom, de legalább kinn vagyok a szabad levegőn, szóval ez azért nem rossz. Mondjuk ma délután úgy fújt a szél, hogy néha már legszívesebben lefeküdtem volna a földre, hogy tutira nem fújjon megint vissza oda ahonnan indultam. A fő baj egyébként a céggel az az üzleti modell, illetve a vállalati stratégia totális átgondolatlansága, illetve a döntéshozók elképesztően amatőr hozzáállása. Ez a nő, ez az I rina, például imádja azzal rabolni mindkettőnk idejét, hogy felesleges dolgokat magyaráz nekem, ráadásul olyan dolgokról, amikről fogalma sincsen. Általában aztán belezavarodik, és akkor az kellemetlen, de van annyira gátlástalan és egoista, hogy az ilyen dolgokon hamar átlépjen. Na mindegy, a lényeg, hogy csinálom amíg csinálhatom, egyre jobb lesz az idő, és ha ilyen tempóban vágom ki az üzleteket, csokibarna leszek nemsokára, lesülök amíg hakimtól elmegyek abdul-ig mondjuk éppen Harlesden-ben. Tegnap pl már 3-kor végeztem, de nem volt pofám hazamenni, mert ha felhív, hogy éppen merre vagyok, én meg itthon fekszem az ágyban egy nutellás kenyérrel a számban, nem feltétlen tudom neki csípőből visszaadni Neasden alapzajait, és feltehetőleg csúfos megbukás lenne belőle. Inkább ittam egy sört Boris-al, aki szintén ex THG alkalmazott (még mindig nem küldték meg a P45-t, lassan elkezdem őket telefonon zaklatni, ha valamiben, akkor ebben jó vagyok, tőlük tanultam:) csak míg én felmondtam (bár Max azt híresztelte, h kirúgott, de mindegy:) addig Borist ténylegesen kirúgták, ráadásul a deadline-ja előtt 1 nappal. Nem tudom hogy csinálta, de ahogy elmesélte roppant büszke volt rá:) Az összes exthgs mind munkát keres most, vagy inkább próbálják kiheverni azt a hazugságvilágban eltöltött pár hónapot, elég sokakat megviselt a dolog, jó látni, hogy én milyen gátlástalan vagyok, és hogy meg sem karcolt a történet.
Vettem végre egy nagylátószögű objektívet, szóval ez már megvan, végre beröffentettem az ebayt és a paypal-t is, mostmár csak egy normális vakura lesz majd szükség, és teljes lesz az örömöm, el tudok kezdeni normálisan portrézni. Van most ismét pár kép a londonpaperes csákónál, majd kiderül mi tetszik neki, illetve mi nem. Ez a dolog mondjuk referenciának jó, de meggazdagodni nem ebből fogok:)
L hazautazott most 10 napra, egyedül vagyok, vezetem a háztartást, nagy mennyiségű filmet nézek, és főleg regenerálódom, illetve próbálok normális stock-képeket csinálni, már ha képes vagyok világosban hazaérni.
Kb egy hete beszart a külső vinyóm, elveszett kb mindenem, szerencsére a képeim 3 különböző helyen vannak lementve, így azoknak nem lett baja, de 100 giga zene, az összes esti matinéfilmünk és minden hasonló holmi odaveszett. Ezen a dolgon már túltettem magam, csak most hirtelen eszembe jutott, és belém nyilallt a fájdalom.
Rég nem tettem megállapításokat melyek okosak, hát majd most:
1 - Ha Londonból kitelepítenénk az angolokat, és betelepítenénk ide az összes magyart, tuti, hogy 1 hét alatt lemészárolnánk minden külföldit. Érthetetlen felfoghatatlan és fantasztikus, hogy milyen szinten tolerálják az angolok az indiai és mindenféle más betelepült hihetetlen életvitelét és szellemi színvonalát. ÉN felhúzom magam dolgokon, és aki ismer tudja, hogy nem vagyok egy aggódó típus, de néha azért ez már nekem is sok amit művelnek. Az angolok meg csak néznek és mosolyognak.
2 - Ebben a városban egészen kevesen tudnak vezetni. Hihetetlen, de így van. Nap mint nap végignézek elképesztő parkolási manővereket komolyabbnál komolyabb kocsikkal. Főleg az indiaiak a viccesek, de azért láttam már angolt is olyan dolgokat művelni, hogy égnek állt a hajam.
3 - A DLR úgy szar ahogy van. Ha tökéletesen időben vagyok is képes megállni 10-15 percre egyetlen megállóban és megvárni azt a pontot, amikor már loholnom kell, hogy beérjek. Nemcsak a DLR-on, de a metron is a signal failure a legátlagosabb probléma, naponta van vagy 2 ilyen meghibásodás.
4 - A DLR gondolatolvasó is. Mióta kiszúrtam, hogy canary wharfra simán lehet jegy nélkül is menni, és ez a gondolat szöget ütött a szégyenletes BKV-n edződött magyar gondolkodásomban, minden nap vagy 3x ellenőrzik az oysteremet.
5 - Wc papír és wc papír között hatalmas különbségek vannak.
6 - Londonban ha az ember nem pizzafutár, senkit sem érdekel, hogy borotválkozik-e.
7 - A 37 perces ultragyors mosás és a 180 perces áztatásos ősmosás között van azért egy árnyalatnyi különbség.
8 - A burger king és a kfc csapnivalóan ócska, én nem tudom, hogy erre nem járnak-e store-supervisorok, vagy egyszerűen csak nem érdekel senkit, de akárhányszor voltam a két fennt említett étteremben, mindkétszer életem filmje pörgött le a szemem előtt amikor a menüt majszolgattam. A kfc-ben pl a big daddy menühöz adnak egy csupor babot is. De minek?
9 - Az itteni szirénák olyan frekvencián szólnak ami a fül (még az ilyen meggyötört fülé is mint az enyém) számára már elképesztően zavaró, az ember agya berezonál tőle.
10 - Londonban azért elég gyakran esik az eső, és ha a weather forecast aztmondja, hogy ma bizony esni fog, de az égre nézve nem látszik semmi csak a kék ég, jobb ha berakja az ember az esernyőjét..
11 - Amikor abdul jön a pénzért, mindig úgytesz, mintha nem is azért jönne, de utána mindig rámnéz a nagy boci szemeivel és azt mondja, hogy "-Ben, can I have the mani..." én ilyenkor mindig szorakozottan a fejemrecsapok, hogy jééé már el is ment 2 hét? Gyorsan megy az idő abdul... utána átnyújtom neki a már előre kiszámolt pénzt amit ő 4x átszámol, ha esetleg tizesek is vannak benne, láthatóan megzavarodik, de azért elvagyunk mi így az ilyen apró kis szerepjátékokkal...
Íme még egy csepp-montázs, megpróbálok ezekről most már lekattanni...

5 megjegyzés:

...zsu... írta...

"nagy mennyiségű filmet nézek" - really?? :))) de jó neked!

Dobcsek írta...

Ha kesik a tube vagy a DLR akar csak 10 percet is, akkor kerni kell egy nyomtatvanyt az informacional, kitolteni es kapsz vouchert. Ezt persze nem reklamozzak, de a kollegam gyakorlatilag tobb honapja ingyen utazik igy, mert annyi keses van mindig es o nem rest mindig kitolteni egy ilyen tobboldalas szart. Persze akinek fizetik az oystert annak tokmindegy, de gondoltam a tobbiekkel megosztom az infot. :)

Lilcs írta...

Kis szobatársam hétvégén másodszor állított úgy haza, h nem képes egyedül döntést hozni klópap-ügyben...
Végül megtette...bár Vele tartottam volna a Sainsbury's-be aznap...

Az adatok odaveszése miatt pedig őszinte részvétem...

Lacza írta...

Ma megint egy kép a paperben :D

Névtelen írta...

Szia Bence! Hat igen, West-Londonban nem ritka a teljes sotetseg delben sem, mar ha erted mire gondolok. Egyebkent qrvajo a blog, egy par napja fedeztem fel, de azota majd` mindennap erre tevedek. Remelem bejon a fotozas is majd a kepbe! Tovabbi sok sikert!
Egy truckdriver eszakru``