BUÉK-poszt

Halálosan olyan ez a blog, mintha meghalt volna, pedig nem. Jelenleg pesten vagyok, 6-án térek vissza az európai távolkeletre, ahonnan hosszas élménybeszámolót fogok tartani egyrészt budapestről, illetve a kanári szigetekről, ahol szintén voltam a minap. De ez nem most lesz, mert most buék van. azaz mindjárt.

BUÉK

Holnap Eklektric

Így ahogy mondom, holnap komoly nagy koncert lesz a Comedy Cafe-ban, szóval aki tud, illetve aki nem az is jöjjön el. Mindenképpen. Aki nem tudja hol van az EC2A 3AY annak:


View Larger Map

Itt meg pár szám az új albumról

Hajrá hajrá

on the road

es ez nem vicc, kb 2 oraja indultam vissza manchesterbol, ahol B-t latogattam meg, aki valami nyelvkurzust tart, vagyhat ahogy lattam O se nagyon tudja mi tortenik ;) A lenyeg, hogy hightechsagom legmagasabb fokan hallgatok egyszerre zenet, skypeolok es frissitek ide egy emeletes busz felso szintjenek elso sorabol. Komoly dolgok ezek.
Az mindenkeppen fontos, hogy Manchestert lehuzhatom a mindenkeppen megvizsgalando varosok listajarol. B nem nagyon lott azzal melle hogy idezem "olyan ez mint Szeged baszod, gyere ne tokolj"
Szoval jottem egyenesen egy lovas show-rol ami szar volt, most meg mennek haza. Olcso a busz, de azert annyira nem izgalmas. Mar tenyleg csak orak kerdese..
A kepet is most csinaltam telefonnal. Urtechnika.

still here

Most látom, hogy már megint nem írtam ide majd egy hónapja. Lehet hozzászokni:)

Az van, hogy beteg vagyok, valami ilyen kis megfázásos dolog, ma nem is meloztam, egész nap fetrengtem, és nemsokára folytatom is, mert holnap mennem kell Birmingham mellé valami lovas show-ra, egész hétvégén ott leszek. Ha fele olyan szar ott az idő mint itt most már akkoris halálra vagyunk ítélve:)

Eléggé egyhangúak jelenleg a hétköznapok, most pont senki vendég sincsen, A2-vel (L uj lakotarsa, ezis zenész, rémes:) elvagyunk békességben. L fenyegetett azzal, hogy jön az Eklektrik valamikor novemberben, szóval arra azért mindenképpen rá kell pihenni:)

Apropó.
Új Baranás Lőrinc Eklektrik lemez!

Őszintén mondom, hogy nagyon jó. Nem azért mert barátnak reklám meg ilyenek, hanem mert tényleg.

A minap a World Travel Market kiallításon dolgoztam (ott betegedtem meg btw) és rájöttem, hogy rém egyszerű vagyok, mert ahol fehér a homok és zöld vagy kék a víz, az már nekem tetszik. Lényegében bárki átverhet egy kis photoshoppal. A lényeg viszont az, hogy Tanzánia, Mauritius és Thaföld 3 olyan hely, ahova mindenképpen el kell tolnom az arcomat mielőbb.

Jaigen! Vettem egy normális gépvázat, íme:

A lényeg, hogy full frame, ergo nincsen crop, kell még hozzá egy horrorárú lencse, de így már senki sem állhat közém és a giccstenger közé.

Most ideje, hogy lepihenjek, ez a hétvége nem lesz egyszerű, pláne, ha lovak is lesznek..

Ez a kép semmi extra, csak kimentem a ház elé kipróbálni, sajnos még többre nem volt időm. A lényeg viszont az, hogy ez a kép !50mm! - en készült.

Full frame baby.

1 év

Na hát ezt azért nem kapkodom el.
Pont egy éve, hogy idejöttem. Sosem voltam az az ünneplős figura, most sem leszek, illetve vagyok az. Most valami nagy összefoglaló posztot kéne írnom arról, hogy mi volt, mi van és mi lesz, de minthogy ezen kérdések megválaszolása sem az erősségem, azthiszem ezt kihagyom. Inkább csak lepődjünk meg együtt ismételten azon, hogy húbaz' de megy az idő meg ilyenek. RÉVÉN, hogy nemsokára kelnem kell és mennem kell egy roppant izgalmasnak igérkező TES Education 2009 elnevezésű rendezvényre safety stewardkodni (jaja ez az új hobbim, semmit nem csinálok és fizetnek..) nem szaporítom a szót.

Tulajdonképpen minden rendben van, sok embert megismertem az elmúlt egy évben, sok helyen voltam, sok dolgot látok tisztábban. Tudom mostmár mi ez a London, átlátom nagyjából a piacot (ami primary cél volt már az elején is) felfogtam, hogy ez nem Anglia fővárosa, hanem inkább a világé, hiszen a mai napig amikor találkozom valakivel az első mondat minden esetben az, hogy na és Te honnan jöttél, amire mondanom sem kell 100-ból 1 mondja azt, hogy itt születtem baszki a 3-as zónában. Egy a lényeg, elvagyok. Lassan összeállnak dolgok a fejemben, a stockfotos dolog is kezd beröffenni, vannak terveim, helyek ahova menni akarok, nyelvek amiket meg akarok tanulni stb. Nem tudom mikor, de gyanítom 2010-ben lesz még olyan, hogy a blog és annak "stábja" egy másik országból fog jelentkezni, de nem mondanék semmi konkrétumot amíg nem döntöttem el, illetve amíg nem adottak a feltételek, legyen egyenlőre ennyi elég, azért rugalmasságom még mindig veszélyes:)

Ami biztos, hogy vettem az ebayen 2 fontért egy biciklit, és még a tél beállta előtt szeretnék egy hasonló árfekvésű autót is hadrendbe állítani, mert elég dühítő, hogy itt vagyok egy éve, de még Londonon kívül pár délangliai helyszínt kivéve sehol sem voltam. Ezenfelül terveim szerepel egy darkroom a garázsban való felállítása is, nomeg persze a biznisz meg a pénz, de erről majd akkor ha már lesz:)

Ígérem tényleg többet fogok írni, csak valahogy mindig elfogy az idő meg az energia, és akkor majd ezt a nyarat is összefoglalom valahogy, már amire még emlékszem belőle:) Álljon itt addigis búcsúzóul egy kép, amit addig lehet jól nézegetni. A kép mellesleg Béla barátom gyomorszáján készült egy haldokló fix objektívvel Greenwich-ben. Ott legalább voltam már. (mondjuk nincs is messze:)

A ház

Na szóval ott tartottam, hogy beígértem mindenkinek (és a jövőben ezen blogon visszaemlékező önmagamnak is) egy kis összefoglalót, hogy mégis mi történt azóta, hogy visszatértünk L-el Budapestről. RÉVÉN, hogy nem vagyok egy memóriabajnok, leszögezném, hogy az események felére már most sem emlékszem, de ezért majd igyekszem.

Szóval visszatértünk.

Juli és András (a továbbiakban AJ esetleg A és J) még mielőtt visszatértünk hívtak minket, hogy a ház amit szerettünk volna kibérelni 4-en költözhető, tehát úgymond megnyertük a beköltözés jogát, sikerrel vettük a credit és reference-check nem egyszerű akadályait. Hogy itt milyen jellegű hamisítások és kamuk merültek fel, abba most ne menjünk bele, legyen annyi elég, hogy az én harcedzett gyomromnak is kemények voltak itt-ott, pláne, hogy ugye engem pont azelőtt 1 héttel rúgtak ki, tehát sejthető, hogy a munkahelyi igazolásaink nem voltak éppen up-to-date-ek...

Egy a lényeg, kivettük. Leraktuk az iszonyat foglaló/depozit/bérletidíjat, és elkezdődött a költözősó. Mi még csak-csak egyszerűen megvoltunk, de A és J költöztetéséhez már nem voltunk elegen, így szükség volt még egy emberre, illetve még 2 dolgos kézre, aki jelen esetben AJ-ék egy barátja, egy bolgár buzi volt, aki csak szimplán az "édesem" névre hallgat. Mindenesetre vicces volt L-el a költöztető teherautó rakteréen borozgatni miközben mentünk A-ból B-pontba a lengyel költöztetőemberrel.
A Ház.

Na hát a ház az nem semmi. Canary Wharf-tól 1 (igen, egy) percre van, nagy, mindenkinek van szobája, sok erkély, akkora konyha, hogy nem merek bemenni, sok fürdőszoba, nappali, és minden olyanfajta luxus, amitől a bangla Abdulokon és kínai Dévideken edzett lelkem nehezen tud a mai napig túllépni. Ez egy nagyon frankó kis hely. Van már internet is végre, van a közelben ASDA, ahol minden zöld-fehér és olcsó, van DLR nagyon közel, és van ugye egy adag felhőkarcoló karnyújtásnyira, van hatalmas kert hatalmas fával és alien méretű galambokkal, szóval van itt minden. (btw nemcsak galamb meg mókus van a kertben, hanem patkány is, dehát semmi sem lehet tökéletes) Ja a kertbe még mindig nem tudjuk hogy kell lemenni, a kódot tudjuk mindenhová, már csak a bejáratot kéne megtalálni..

A szobákban is megosztoztunk, én lakom a legkisebben, viszont én is fizetem a legkevesebbet, szóval valamit valamiért, meg ugye nekem nincsenek nagy igényeim sem. Mondanom sem kell az előző helyen a depozit 70%-át bebuktuk, nem szeretnék ebbe belemenni, hogy miért és hogyan, legyen elég annyi, hogy ismét tanulópénzt fizettem, és ilyen többet nem lesz, amíg én élek engem kínai nem fog lehúzni. Bence fog ezentúl büntetni.

A lényeg, hogy most végre olyan helyen lakunk ahová jó hazajönni, és ahonnan rossz elmenni, ahol nincsenek indiai arcok az utcán, ahol Porsche áll a ház előtt (bár nem az enyém, de már úgy nézek rá..) ahol a sarki bangla boltban (igen, ezt nem lehet elkerülni) nem lehet sört kapni, mert nem OFF license, hanem ON, ahol jachtkikötő van a ház előtt, és ahol amikor ilyen hajós buli van, akkor mini hőlégballonokat eregetnek a felhőkarcolók árnyékában. Na ilyen helyen lakunk mi.

BTW júliusban ki akarom adni a szobámat 1 hónapra amíg otthon vagyok meg mindenfelé, akit érdekel szóljon, elvileg female only-ként fut a hirdetés a gumtreen, de ezt a szót hogy female sokan nem ismerik, minden reggel különböző arab férfiak ébresztenek, hogy akkor jönnének költözni. Szóval nem csak female, ha ismerős valamennyire az illető, csak ezeket a dohányrágókat akartam valahogy a szobámból kiszorítani. Jaja, köcsög rasszista vagyok, tudom:) (modjuk aki szeretné, hogy Habib a boltos-vállalkozó aludjon az ágyában tegye fel a kezét. Naugye.)

L mindeközben már x alkalommal csinált bulit a bedroom-ban, ahol legújabb posztom szerint költséghatékonysági szempontokból jegyet szedek és portaszolgálatot látok el, ami sokkal kevésbé szar mint amilyennek látszik. Na nem mintha nem lenne jobb fenn dögleni, de így legalább Daltontól a hely hatalmas ijesztő feka kidobójától kapok portaszolgálatos tréninget, illetve jótanácsokkal lát el az élet minden területén. Most pont egy sem jut eszembe, de tényleg sok van... Mindenesete már ott tartunk, hogyha valakik a hely előtt cigiznek egyenesen leszíd, pár alkalom kérdése, és énis gonosz leszek, nagy és büntetni fog a tekintetem...

jelenleg 5:18 van, megyek reggel egy állásinterjúra, és mivel eddig kézzel írt önéletrajzot gyártottam (nem írtam cirka 2 éve kézzel, de ez itt senkit sem érdekel) mostmár nem fekszem le, pláne, hogy előttem van még egy maratoninak igérkező borotválkozás is. A munka izgalmasnak igérkezik, majd ha lesz ebben előrelépés írok róla. Mondjuk a kézzel írt önéletrajzot remélem nem mutatják meg valami kaligráfus arcnak mert akkor tuti kiderül micsoda jellegtelen érzelemmentes alak vagyok. (nem, itt nincs szmájli, ez a szomorú:) István szerint csak azt akarják leellenőrizni, hogy tudok-e írni, dehát ő meg hülye:)

Most hogy van net majd írok gyakrabban. De tényleg.

Ezt látjuk 20 méterre onnan ahol lakunk...

step by step

Annyi minden történt az elmúlt pár hétben, hogy komplett összefoglalására nincs sem időm sem energiám egyszerre, szóval fejezetekben adagolom.

Kezdjük ott, hogy kirúgtak a remek cégtől. Ez mondjuk nem meglepő, számítottam erre már az utolsó héten, ugyanis nem ment jól a szekér, folyamatosan hazudtak a befektetőknek, de az utolsó csepp a pohárban (mit pohár, korsó..) az volt, amikor közölték, hogy mostantól már a boltok pénzügyeiért is mi felelünk. Ergo nekünk kell kisuhannunk a boltokba és begyűjtenünk a lóvét, ami nem érkezett meg a számlánkra. Namost ez a dolog több sebből vérzik.

seb1 - Nekem ez nincs benne a szerződésemben, hogy majd én pénz gyűjtök Pateléktól, és azt kp-ban viszem be az irodába (több száz font esetenként) és amikor ezt ketten szóvá tettük, a főnök hangosan felolvasott egy részt a szerződésünkből, mely szerinte ide vágott, de a vicces az egészben az volt, hogy nem is volt benne olyan rész amit felolvasott, hanem fejből nyomta a lelkem. Akkor már eléggé nevettem..

seb2 - Anno amikor Patelék megkapták a kártyákat nem fizettek egy garast sem érte, most meg egyszercsak megjelenik itt a fehérfiú, és az orruk alá rak egy többszáz, esetenként többezer fontos számlát, nem nagyon tudják hova rakni a dolgot. (inkább sehová sem) Volt olyan bolt, ahová a szlovák srác nem mert kimenni, mert az egyikben egy agresszív örmény, a másikban meg egy terhes indiai nő dolgozott (állítása szerint nem kicsit terhes, hanem nagyon, aka superpregnant:)

seb3 - Sonata az ideggyenge lett vagy ukrán vagy nemistudom milyen könyvelő simán kiküldött 3 hónapig számlákat 200 fontról (miközben a bolt 1000 felett értékesített), majd mikor észbekapott, akkor küldött ki egy 2000 fontosat, aminek persze patel és barátai nem örültek annyira, jegyzem teljesen jogosan. (ha én bemegyek egy autómosóba és lemosatom a kocsimat 100 forintért, aztán minden hónapban egyszer, majd a harmadik hónapban közli az autómosóLali, hogy bocs vazze, de igazából nem is 100 a kocsimosás, hanem 500, valószínüleg énis elkezdeném csapkodni a fejét egy vasdoronggal..)

seb4 - Nekem volt a legnagyobb területem egész londonban, és a nagy számok törvénye alapján az én körzetemben volt a legtöbb inaktív üzlet is, amiket már akár le is bontottak, de a lényeg, hogy dunsztom sincs mi van ott ki van ott, és ugye nekem onnan is lóvét kéne felmarkolnom, amit meg ők nem akarnak odaadni..

A para igazából akkor csapott le a fellegekből, amikor kaptam egy mailt, hogy addig nem kapok fizetést amíg a kis boltocskáim nem pengették ki a kis tartozásukat az adott hónapra. Namost ezt április 27-én közölni kicsit erősnek éreztem, ráadásul akkor még nem is tudtam, hogy mennyivel lógnak. Kaptam egy bazi nagy kinyomtatott pdf listát (excel az nincs, csak pdf, amiben még összeszámolni sem tudom az összegeket, és persze nincs is meg digitális formátumban...) amin pár óra alatt kijött az, hogy míg mindenki más boltjai 1-2 ezer fonttal lógnak, addig az enyémek tartozása több mint 6000 font (kb 200 üzlet). Ezt kellett volna begyűjtenem 2 nap alatt egy akkora területről mint keletmagyarország úgy, hogy a boltok 80%-áról nem is hallottam előtte. Lényeg a lényeg, én már akkor azért letakarítottam a kis asztalkámat, mert sejtettem, hogy közel a mese vége.. Jött utána mégegy mail, miszerint a szombat munkanap, és hogy fáradjak be az irodába, mert különben irgumburgum lesz. Be is mentem, mire a gépemen egy remek post-it díszelgett:

"Ben you have no right to switch on computer" (nincs jogom bekapcsolni a számítógépet) és jön szembe velem irina az ősbuta orosz parasztleány, aki ugye a sales and marketing igazgatója volt a cégnek, és fenegyetően mutatott rám az ujjával, hogy nem írtam neki havi reportot, és hogy ez rettenetesen nagy baj, úgyhogy azonnal menjek ki, és várjam meg amíg dönt a sorsomról..

Na itt ismét nagyon nevettem, pláne azért, mert miközben ez lejátszódott 5 mp alatt, pont manson "when the nobodies wanna be somebodies" refrénje duruzsolt a fülemben:)

Kivolultunk, majd nemsokára jött Art is, a fehérorosz srác, akivel mi ketten óbégattunk, hogy szerződés blabla, meg legal felszólítást fogunk küldeni ha nem kapunk fizetést stb. Szóval minket kettőnket rúgtak ki, azaz ahogy a bolond nő fogalmazott, úgy döntöttek nem hosszabbítják meg a szerződésünket.. viszont tudván, hogy gátlástalanok vagyunk egy aláírt szerződéssel, megesküdtek kisdobos becsületszavukra, hogy a fizetésünket megkapjuk. Végülis megkaptuk, de amikor a számlámra ért, akkor már rég pesten voltunk. Ezért nem tudtam az utolsó pillanatig, hogy akkor most mi lesz, tudok-e hazamenni, ezért lepődtem meg, hogy itthon többen tudták, hogy mikor jövök mint én:)

de ez majd a következő fejezet nemsokára, a kisregény folytatódik..