node

Megint nem írtam egy ideje, ennek több oka is van, de leginkább a lustaság lenne az amit kiemelek az oktengerből. Életünk a megszokott medrében csörgedezik, minden frankó. Lőrinc több változást is hozott, ilyen például az, hogy rájöttem elég jól megvagyok alvás nélkül, azazhogy most pénteken a buli előtt ledőltem egy "félórára" ami egy 6 órás egybefüggő horkolásba torkollt, jegyzem Lőrinc szereti mobiltelefonnal rögzíteni ahogy horkolok, bár még egyszer sem véltem felfedezni a videón a hangokat, szóval csak képzelődik. A másik dolog az evés. Nem kicsit eszünk sokat, hanem nagyon. L alapból szeret (és szokott is) ételről fantáziálni, és mint olyan ez a tevékenység szerves részét adja mindennapjainak, szóval szerintem hetek kérdése, és már nekem is kell tolószékes escort a reptereken. Tök jó, ők szállnak be mindig először.
Tervezünk egy kis kiruccanást valami elhagyatott vidékre, belecsúsztunk a Braveheart-ba a minap (igen, minden estére egy film, alap.) úgyhogy énis eléggé rákattantam a skót hegyvidékre. Skócia biztos fasza, csak 2 baj van vele. Az egyik, hogyha Londonban hideg van, akkor odafenn pláne, illetve hogy messze van. Nem kicsit, nagyon. A hely amit kinéztünk, valami iverness, vagy innerfess, vagy immernest vagy mi fenn van a sziget észeki csücskében. A jó dolog az ár, ugyanis busszal 15 fontért fel lehet menni, ami azért nem tűnik soknak. A rossz dolog az, hogy a busz nem kevesebb, mint 12 és fél órán át halad, amikoris lerak minket a semmi közepén. Tehát egy hétvégi kiruccanás alkalmával, barátok közt is 25 órát kell buszon tölteni, dehát ezt is ki kell egyszer próbálni. Valamelyik hétvégén megejtjük. (természetesen csak ha nem délután 2-kor riadunk fel arra, hogy vazze sötétedik..)
A meló a szokásos, szokásosan szar, semmi új nem történik, azazhogy volt monthly review, amiben mindenkinek elemzik az adott hónapban nyújtott teljesítményét. Namost ez meg is volt mindenkinek, csak nekem nem. Vagy elfelejtettek ott a fal tövében, vagy szimplán annyira jó vagyok, hogy egyszerűen nem tudják szavakkal ragozni. A rémnek bezzeg volt review-ja. (befestette a haját, hogy elfedje ősz tincseit, mondanom sem kell, kritikán aluli..) Egyenlőre úgy tűnik, hogy nem kaptam deadline-t hónap végére, szóval valószínűleg tudok maradni még februárban is ha akarok, dehát azért annyira nem akarok. Ha elkészül az upgradelt cv-m (istván!) megspammelem londont, aztán majdcsak lesz valami.
Járunk fényképezni minden hétvégén, ökörködünk meg ilyenek és alkotunk veszettül, este filmezünk, illetve újabban jackot hallgatunk, mióta voltunk ezen a Thriller Live-on, eléggé rákattantunk mindketten.
Vettem ma egy öltönynadrágot 10, és egy inget nyakkendőval 5 fontért, szóval ez a Primark tényleg nem rossz, ráadásul mindenből a drágábbikat vettem, mert már túl olcsóak voltak. Mindenesetre a Primark beszerzőivel egyszer leülnék elbeszélgetni, mert elég beteges szortimentnek tartom azt, ahol szerencsétlen vásárlónak (ez lennék én) 333 nadrágot kell átnyálaznia egyetlen 1 db fekete 34-32-es nadrágért.. Ez olyan extra méret?? Mondjuk ráuszítottam egy meglepő módon angol eladólányt a kérdéskörre, és azontúl, hogy bármikor megölt volna a szemével, de azért keresgélt szorgalmasan. Persze utána megpróbált meggyőzni arról, hogy én nem vagyok 185 centi magas, de miután tisztáztunk bizonyos mértékegységeket, illetve azt, hogy ha én 175 centi magas vagyok, akkor neki D kosaras melle van, végülis lenyugodott. Mondjuk a fordított arányosság nem hiszem, hogy lejött neki. Mindenesetre mostmár van normális gatyám, szóval tudok hozzá simán inget felvenni, és a mellényes-öltönyös téma pihenőpályára kerül. A következő purchase egy cipő lesz, de révén, hogy cipővásárlásban bármikor ráverek egy nőre is a beszerzéssel töltött idő és vásárolt cipők együtthatójának tekintetében, ezt talán majd akkor ejtem meg, ha a mostani kb leszakad a lábamról, illetve ha elképesztően sok (végtelen+2) időm lesz.

jameg HDR is van